Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
349 Halis nek felügyeletével és fejlesztésével már 1889-ben megbízták. Kezdetben Somogy és Baranya vm.-ben végzett földtani térképezést, majd Temes, Krassó-Szörény, Hu- nyad és Szeben vm.- ben és az Erdélyi-medencében tevékenykedett (1916-ig). Tíz 1:75 000-es és két 1:144 000- es méretarányú földtani térképet készített. A föld-, a réteg-, az őslény- és a vízföldtanban egyaránt maradandót alkotott. Nevéhez fűződik az Alföld földtani viszonyainak összefoglalása, számos alföldi fúrás (artézi kút) feldolgozása és leírása, vmint az első mo.-i kútka- taszter megalkotása. Évtizedeken keresztül rendkívül sokat dolgozott a M. Kir. Földtani Int. Mííz.-Ában, annak anyagát ajándékaival és megvásárolt leletekkel is rendszeresen gazdagította. Ásványokat adományozott a veszprémi r. k. főgimn.-nak is. Kezelte a mamut- gyűjt.-t, és az ősemlősök rekonstruálását is elvégezte. Telegdi Roth Lajos mellett részt vett a múz. fúrásianyagminta-gyűjt.-ének gondozásában (1888-tól). A 20. sz. elején Pálfy Móriccal a felsőlapugyi és bujturi (Hunyad m.) neogén faunagyűjt.-t rendezte, a század első évtizedében a múz. X-XV. csoportjának (Alföld és D-erdélyi hegységek) kezelése is a feladata volt; az utóbbiakat publikációban is bemutatta (Vezető a M. Kir. Földtani Intézet Múzeumában. Szerk. Lóczy Lajos. Bp., 1909, 99-114.). Az 1885. évi Orsz. Ált. Kiáll.-on mo.-i mediterrán gastropodák metszeteivel szerepelt, amiért Kiáll.-i Nagy Éremmel tüntették ki. Az Ezredéves Orsz. Kiáll.-on többek közreműködésével készített térképét mutatták be. A geológia mellett az archeológiát is művelte, őskori leletek, vmint középkori templomok és várak vizsgálatával foglalkozott. Két évtizeden át szerkesztette a M. Kir. Földtani Int. m. nyelvű kiadványait. Tanulmányait és cikkeit többek között az Archaeologiai Értesítő, az Erdélyi Múzeum, a Földrajzi Közlemények, a Földtani Közlöny, a Hadtörténeti Közlemények, A Hunyadvármegyei Történeti és Régészeti Társulat Évkönyve, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi jelentése és Évkönyve, A Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai, a Természet- rajzi Füzetek, a Természettudományi Közlöny, a Turisták Lapja, a Verhandlungen der Kaiserlich- Königliche Geologische Reichsanstalt, a Vasárnapi Újság hasábjain tette közzé. - AM. Földtani Társulat tagja, t. tagja (1926), a M. Turista Egyesület, a Mo.-i Kárpát Egyesület, a M. Fotoclub, a Hadtörténeti Múz. igazgatótanácsa, a Műemlékek Orsz. Biz.-a, az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat tagja. F. m.: A Magyarhoni Földtani Társulat 1852-1883. évi összes kiadványainak betűsoros tartalom-mutatója (Bp., 1884); Az Alföld Duna-Tisza közötti részének földtani viszonyai (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, IX., 1895. 3., 101-173.); A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységök, vizök bősége és hőfokának ismertetése (Bp., 1896); A magyar pontusi emelet általános és őslénytani irodalma (Bp., 1904); Neogén korú üledékek Budapest környékén (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, XVII., 1910. 2., 257-358.); A baltavári felsőpontusi korú molluszka-fauna (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, XXIV., 1923. 6., 393-407.). írod.: Jegyzőkönyvi kivonat a Magyarhoni Földtani Társulat 1927. évi február hó 9-én tartott LXXVII. rendes közgyűléséről (Földtani Közlöny, LVII., 1927. 1-9., 80-89.; Noszky Jenő H. Gy.-ról: 81-86.; bibl.-i adatokkal); Schréter Zoltán: H. Gy. (Hidrológiai Tájékoztató, 1963. jún. 5-6.); Földünk hazai kincsesházai, Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor (Bp., 1994); Szinnyei IV.: 341-343.; Pallas VIII.: 582.; Révai IX.: 395., XX.: 347. (téves halálozási adat: 1926. aug. 4.!); MÉL L: 663.; MTL: 361.; Gulyás XII.: 348-349.; MNL IX.: 140. Hála József Halis István (1855. aug. 21. Nagykanizsa - 1927. febr. 23. Nagykanizsa): tisztviselő, író, helytörténész, műgyűjtő. - Jogi tanulmányait a bp.-i tudományegy.- en végezte. Munkássága Nagykanizsához kötődött. Különböző városi tisztségeket töltött be: árvaszéki ülnök (1890-től), hosszú ideig városi tanácsos, később polgármesterhelyettes volt; utóbbi megbízatásáról 1914-
