Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Gy
335 Győrffy fejtett ki. A varrottasokat külföldön is árusították, pl. Karlsbadban, Marienbadban, Londonban, sőt a párizsi divatba is bekerültek a varrottas hímzések, hímzett ruhaanyagok. Többször vásárolt belőlük Izabella, vmint Mária Valéria főhg.-nő is. ~ tevékenysége révén a kalotaszegi népművészet a népi kultúra jelképévé vált, egyúttal rendszeres munkához, megélhetési forráshoz juttatta Kalotaszeg népét; a varrottas hímzéstechnika felélesztésével jelentős és jövedelmező háziipart teremtett Kalotaszegen. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. műben a Kalota- szegről szóló rész szerzője. - A Petőfi-társaság (1876-tól), az Erdélyi Múz.-Egyesület tagja. A millenniumi kiállításon való eredményes részvételéért millenniumi nagy éremmel tüntették ki (1896). F. m.: A hegyek közül. Reg. (Bp., 1886); Monostory Katinka. Reg. (Bp., 1890); A havasok alján. Elbeszélések a kalotaszegi népéletből (Bp., 1891); Asszonyokról asszonyoknak (Bp., 1895); Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából (Bp., 1896); Zúdorék. Reg. (Bp., 1896); Régi urak, új parasztok. Elb.-ek (Bp., 1896); A kalotaszegi varrottas (klny. A Nemzeti Nőnevelés c. lapból, 1899); Erdély ország, tündérország. Mesék (Bp., 1900); Kalotaszegi bokréta (Bp., 1907). írod.: Persián Kálmán: Kalotaszeg nagyasszonyáról, Gyarmathy Zsigánéról (Kolozsvár, 1911); Hála József: Gy. Zs. és Jegenyefürdő jelentősége a szerveződő magyar néprajztudományban (Néprajzi Értesítő, LXXX., 1998,13-41.); Sebestyén Kálmán: Gy. Zs. H. E. élete és munkássága (uo. LXXX., 1998, 43-52.); Szinnyei IV.: 29-31.; Gulyás XIV. (téves halálozási nap: ápr. 10.!). Sáfrány Zsuzsa Gyelnik Vilmos: — Kőfaragó-Gyelnik Vilmos Gyertyánffy István, bohdai (1834. dec. 24. Tibód - 1930. aug. 3. Bp.): tanár, tanügyi író, iskola- és múzeumigazgató. - A székelyudvarhelyi ref. főisk.-n, majd a kolozsvári orvossebészeti int.-ben tanult (1853-1855). Székelyudvarhelyen r. k. főgimn.-i tanár (1855-1869), Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából Svájcban és Németo.-ban tanulmányozta a népisk.- kat és a tanítóképző int.-eket (1869), hazatérve Székelykeresztúron tanítóképezdei tanár (1870-1873). Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérésére a budai népisk.-i tanítóképzőben megszervezte a Paedagogium Állami Polgári Isk.-i Tanító- képezdét, amelynek ig.-jává nevezték ki (1873-1898). Igazgatósága alatt költözött a Paedagogium épületébe (Győri út, ma M. Testnevelési Egy. épülete) az Orsz. Tanszer- múz. (1886), amelynek főfelügyelője (1894- ig), majd ig.-ja lett (1894-1898). Kir. tanácsos (1892). A Néptanítók Lapjának mintegy kétezer művet tartalmazó könyvtárával gyarapította a tanszermúz. könyvállományát, megalapozva ezzel a majdani Orsz. Pedagógiai Könyvtárat (1896). Nevéhez fűződik az ezredéves kiáll, néprajzi falujában felállított minta elemi isk. felszerelésének összeállítása (1896), vmint az ez alkalomra kiadott, a tanszermúz.-i gyűjt.-t bemutató nyomtatott kát. elkésztése. Számos népisk.-i tankönyv és módszertani könyv szerzője. Cikkei a Kolozsvári Nagy Naptárban, a Pesti Naplóban jelentek meg. A Néptanítók Lapjának szerkesztője (1874-1895). - Az Orsz. Közoktatási Tanács tagja (1878-1898), a Polgári Isk.-i Tanítók Orsz. Egyesületének elnöke. György Aladárral és Kiss Áronnal együtt gyűjtőbiz.- ot alapított a mo.-i árvaházi tanítók alapjánál. A M. Paedagógiai Társaság tagja (1912- től). - Tanári pályája 25. évfordulóján a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki, ebből tanítványai számára ezerforintos alapítványt tett (1881). F. m.: Emlékirat a m. kir. állami tanítóképezdék reformja ügyében (Székely-Udvarhely, 1872); Az Országos Tanszermúzeum a magyar népoktatásügy szolgálatában (Bp., 1895); Emlékirat az Országos Tanszermúzeum és Paedagógiai Könyvtár ügyében (Bp., 1896); A tanítóképzőintézeti tanárok képzésének és képesítésének kérdéseiről (Bp., 1898); A Paedagogium. Adatok múltjának ismeretéhez (Bp., 1913); Levelek a feminizmus és a köznevelés kérdései köréből (Bp., 1917); Az Országos Tanszermúzeumról és a Paeda- gogiai Könyvtárról (Bp., 1923). írod.: Sólyom János: Emlékezés Gy. I.-ról (Bp., 1931); Magyarfalvy Lajos: Gy. I. és a budai Pedagó- gium (Bp., 1968); Szinnyei III.: 40-41.; Gulyás XI.: 745.; MÉL I. (téves születési adat: dec. 25., téves halálozási adat: aug. 2.!); RÚL VIII.: 858-859. Bogdán Melinda Győrffy István, kőhalmi (1880. dec. 19. Hidasnémeti - 1959. ápr. 16. Székesfehérvár): botanikus. - A kolozsvári Ferenc József Tudó-
