Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
17 Antal nyékét mint az egykori élővilág részeit írta le, a flóra változását a földtörténeti változások folyamatában szemlélte. Evolúciós szemléletéből következően a növényvilág múltját és jelenét egységesen kezelte; a recens flóra történetére igyekezett választ kapni paleobotanikai kutatásaival. A róla elnevezett fajok száma több tucat. Paleobotanikai műveit a mai napig idézik a vezető szakmai folyóiratok is. A Hungarica Acta Biologica alapító szerkesztője (1948-1949). - A Szt. István Akad. tagja (1938), az MTA 1. tagja (1945), az MTA IV. Osztályának titkára (1948. márc. 22.-1949. nov. 29.); visszaminősítették tanácskozó taggá (1949-1952), majd kandidátussá (1952), elvesztette tanszékvezetői, professzori állását is. Akad.-i tagságát 1989-ben visszaállították. - Az ELTE-n domborművet és emléktáblát helyeztek el emlékére. F. m.: Adatok Tunisz és Kelet-Algéria növényfóldraj- zához (Bp., 1939); Adatok a magyar fold harmadkori erdőinek összetételéhez (Bp., 1950); Fejlődéstörténeti növényrendszertan. Egy.-i jegyzet (Bp., 1951); Ősnövény tan. Egy.-i tankönyv (Bp., 1954); Die Flora der sarmatischen Stufe in Ungarn (Bp., 1959); Das Trockenelement in der alttertiären Flora Mitteleuropas auf Grund paläobotanischer Forschungen in Ungarn (Vegetatio, 11., 1963); Das Trockenelement in der jungtertiären Flora Mitteleuropas (Vegetatio, 11., 1963); On the Upper Oligocene flora of Ftungary. Analysis of the site at the Wind brickyard, Eger (Studia Biologica Hungarica, 5., 1966). Irod.: Szujkóné Lacza Júlia: Megemlékezés A. G.- ról (Egri Múzeum Évkönyve, VI., 1969); Pálfalvy István: Dr. G. A. emlékezete (Földtani Közlemények, 1969.1., 13.); Emlékkötet A. G. születésének 100. évfordulóján. Szerk. Hably Lilla (Studia Naturalia, 9., 1996); Gulyás I.: 578.; KMKA I.: 13.; MÉL III.: 12-13.; MUL: 21.; MKL L: 255. Hably Lilla Anna Margit; ered. (1936-ig) Sichermann; (1936-tól) Sólyom (1913. dec. 23. Borota - 1991. jún. 3. Bp.): festőművész. - Első férje Ámos Imre festőművész, második férje Péter András. - Bp.-en az OMIKE (Orsz. M. Izraelita Közművelődési Egylet) műtermében rajzolt (1930 k.), majd Vaszary János szabad- isk.-jának (Új Művészeti Isk.) festőnövendéke lett (1932-1936). Az 1930-as években készült művei Ámos Imre képeivel állíthatók párhuzamba. Az ódon hangulatú belső kertek, interieur-részletek, melankolikus hangvételű portrék sorát groteszk megfogalmazású önarckép-variációi egészítik ki. Bemutatkozó kiáll.-a: Bp., Ernst Múz. (Ámos Imrével, 1936). Ámossal tett párizsi tanulmányútja (1937) és a Marc Chagallal való találkozás rendkívüli élményt jelentett számára, de festői gondolkodását lényegesen nem formálta át. 1938-tól férjével együtt a nyarakat Szentendrén töltötte. Az 1940-es években készült műveinek nagy része szerepjátszó önportré. Az Európai Isk. néven ismertté vált művészcsoportosulás egyik alapító tagja (1945), valamennyi kiáll.-ának résztvevője (1946-1948). Sorozatként készült bábu-portréi a személyiség archaikus alapjairól vallanak. Festészetére a népművészeten, az ikonfestészeten túl a vásári emléktárgyak naivitással és nyersességgel egyaránt átszőtt világa is hatott. A komponálásmód tudatos primitivizmusát szürreális és expresszív formanyelv kíséri alkotásain. Az 1960-as évek végétől művészetében egyre hangsúlyosabb az ószövetségi és a zsidó vonatkozású tematika. - Érdemes művész (1974), kiváló művész (1987). - 1977-ben, a Pest M.-i Múz.-ok Igazgatóságához (PMMI) írt levelében felajánlotta férje, Ámos Imre hagyatékának egy részét, vmint saját alkotásaiból néhányat. Az Ámos Imre-Anna Margit Gyűjt. 1984-ben nyílt meg Szentendrén, a Bogdányi u. 12. sz. alatt. Irod.: S. Nagy Katalin: A. M. (Bp., 1971); Dávid Katalin: A. M. (Bp., 1980); Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez (in: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből. Studia Comitatensia, 20. Szerk. Lóska Lajos. Szentendre, 1990, 219-220.); Múzeumok Pest megyében (Pest Megyei Múzeumi Füzetek. Új sorozat 3. Főszerk. Soós Sándor. Szentendre, 1996, 21-23.); RÚL L: 511.; KMML L: 66-68. Verba Andrea Antal Áron (1881. okt. 20. Csíkdánfalva - 1966. ápr. 28. Csíktaploca): tanár, író, történész, múzeumi igazgató-választmányi tag. - A bp.-i, majd a kolozsvári tudományegy.- en tanult; m.-latin szakos középisk.-i tanári képesítést szerzett (1908). Brassóban, Kézdi- vásárhelyen (1907-1909), majd a Csíkszeredái főgimn.-ban tanított. Az I. vh.-ban tarta-
