Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
Görög 326 1921-től rendszeresen ajándékozott dokumentumokat, relikviákat az intézménynek. A múz. parancsnokságával együtt fogságba esett, a székesfehérvári szovjet hadifogolytáborban volt (1945. márc. 29.-jún. 12.). Részt vett a Hadimúz.-nak az ostrom utáni helyre- állításában, az anyag számbavételében. Az épületben lévő lakásban érte a halál. - Az Orsz. M. Hadimúz. Egyesület és az Orsz. Kanizsay Dorottya Biz., majd az Ezredéves Szövetség tulajdonában és kiadásában lévő História. Pestbudai emléklapok. Magyar műemlékek. Honisme és helytörténet. Hadimúzeumi Lapok, (később: História. Pestbudai emléklapok. Magyar műemlékek. Honisme és helytörténet. Hadimúzeumi Lapok. Családtörténeti Lapok. Külföldi Kapcsolatok. Hősi sírok és temetők) szerkesztője és felelős kiadója (1928-1931). Publikált a História melléklapjaiban: a Hadimúzeumi Lapokban, a Honisme és helytörténetben, a Családtörténeti Lapokban. F. m.: A „Nagy Galeotto" a magyar szabadságharcban (Igló, 1935); A külömböző Görgey nevű családok eredete (História. Családtörténeti Lapok, 1929. 7-8., 13-15.); Nemzetvédelmi emlékeink Pantheonja a m. kir. Hadimúzeum (M. kir. Hadimúzeum kiadványai. 18. Bp., 1943). írod.: Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 4. (Bp., 1912, 355.); Nemesi évkönyv. 3-4., 1925-26. Szerk. Daróczy Zoltán (Bp., 1926, 85.); A fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek 3. sz. jegyzéke (Bp., 1946, 10.); Adeliges Jahrbuch 1954 (Luzern, 1954, 244.); Gulyás 11.: 257. - (Az Adeliges Jahrbuch és a hagyomány szerint az 1945. évi ostrom alatt éhenhalt/megfagyott a múz.-ban, a halotti bizonyítvány szerint a halál oka koszorúér-szűkület volt.) Kreutzer Andrea Görög Gyula; Remetei Filep (1844. szept. 1. Szatmárnémeti - 1909. nov. 2. Kassa): tanár. - A bp.-i tudományegy.-en m.-latin-gö- rög szakos középisk.-i tanári képesítést szerzett (1872). Bp.-en, Szegeden és Lőcsén tanított, majd kinevezték a kassai felsőbb reálisk. tanárává (1876-1908. jan.), nyugdíjba vonulása után a városi iskolaszék tagja. Aktív résztvevője Kassa kulturális életének; a Felsőmo.-i Múzeumegylet tagja, titkára és könyvtárosa (1889-től). Az egylet működéséről az évkönyvekben számolt be; az évkönyv szerkesztője (1902). Közreműködött Verédy Károly Pedagógiai enciklopédiájának összeállításában. Több kisebb tanulmányt és cikket írt a kassai napilapokba és folyóiratokba, írod.: Kovács Zs.: Kassai Írók (Kassa, 1907); Mihóková Mária: Vedecká, kultúma a osvetová práca V Kosiciach 1848-1918 (Kosice, 1991); Mihóková Mária: Slovník koSickych osobností 1848- 1918 (Koăice, 1995). Mihóková Mária Götz János (1941. júl. 5. Hercegkút - 1971. dec. 13. Róma): szobrászművész, restaurátor. - Felesége (1967-től) Jándi Zsuzsanna festőművész, egyik leánya Götz Johanna szobrászművész. - A Képző- és Iparművészeti Gimn.- ban Martsa István növendékeként tanult (1956-1960). Az Állami Szoboröntődében dolgozott, közben esti előkészítő gyakorlatra járt Kmetty Jánoshoz. A M. Képzőművészeti Főisk.-n Szabó Iván tanítványa (1961-1967). A Szépművészeti Múz.- ban szoborrestaurátorként dolgozott (1967— 1969). A Régi Szobor Osztály anyagából kiemelkedő restaurátori munkája egy ismeretlen német szobrász Sarlós Madonna (15. sz. eleje) c. festett faszobrának restaurálása. Tanulmányozta a régi bronzszobrok egykorú patináját, ill. lakkozását, különös tekintettel a szobrok felületén az idők folyamán megsérült, ill. lekopott lakkrétegek restaurálására. Derkovits-ösztöndíjat kapott (1969). Nyaranként az Egervári Művésztelep alkotótáborában dolgozott. A festő Végh Andrással és Pataki Ferenccel, vmint a szobrász Asszonyi Tamással és Csíkszentmihályi Ró- berttel együtt fontos csoportos kiáll.-okon szerepelt együtt (pl. Műcsarnok, 1971 tavasza). Alkotásai főként kisplasztikák, faszobrok, plakettek, lemezdomborítások, rajzok és grafikák. - AM. Televízió portréfilmet mutatott be róla (1986; rendező: Sós Árpád). Szülőfalujában felavatták bronz portréját, lánya, Götz Johanna szobrászművész alkotását (2001). F. m.: köztéri szobrai: Kossá István (Veszprém Nehézvegyipari Egy.); Élet (rézlemez-dombormű,
