Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
Göndöcs 324 tagja (1889-től). Részt vett az Eötvös-féle népoktatási törvény (1868. évi XXXVIII. te.) megalkotásában és végrehajtásában. Szerepet vállalt az iskolaépítések ügyében, a tankönyv- és taneszközellátás rendszerének megszervezésében; maga is tervezett szemléltetőképeket, taneszközöket. M. nyelvű térképeivel kiszorította az isk.-kból a német feliratú térképeket. ~nak köszönhető az Orsz. Tanszermúz. gyűjt.-ének kialakítása. A Bécsi Világkiáll. (1873) miniszteri biztosaként felhívással fordult a hazai és külföldi kiállítókhoz, hogy a bemutatott tankönyveket és taneszközöket ajánlják fel a létesítendő tanszermúz. részére. Számos pedagógiai, természetrajzi és mezőgazdasági témájú cikke jelent meg orsz. lapokban. Tankönyvek, tanítói vezérkönyvek, pedagógiai szakkönyvek szerzője. - A ref.-ok orsz. tanügyi biz.-ának tagja (1837-től). A M. Természettud.-i, a Magyarhoni Földtani Társulat, a M. Földrajzi Társaság, a M. Prot. Irodalmi Társaság és a M. Gazdasági Egyesület alapító tagja. - Az MTA 1. tagja (1958). A Szt. István- rend és a Lipót-rend kiskeresztjének tulajdonosa, a III. osztályú vaskorona-rend lovagja, a francia becsületrend tisztje. F. m.: Népiskolai szervezet, a református négy egyházkerületi iskolák választmánya megbízásából (Pápa, 1859); A magyar korona tartományai fali abrosza (Gotha, 1868); Emlékirat Pest városához az iskolák rendezéséhez (Pest, 1869); Vezérkönyv az írva-olvasás tanításához (Pest, 1870); Fali olvasó táblák (Pest, 1870) ; Földgömb magyar nyelven (Prága, 1870); Népiskolai épülettervek, magyarázó szöveggel (Pest, 1871) ; Magyarország kézi abrosza gyermekek számára (Gotha, 1871); Tanulmányok (Bp., 1888). írod.: Kiss Áron: G. P. életrajza (in: G. R: Tanulmányok. Bp., 1888); Juhász Imre: G. P. a reformer pedagógus (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Közleményei, 11., Debrecen, 1969); Köte Sándor: A reformer G. P. (Vivestől Kodályig. Neveléstörténeti füzetek 12. Bp., 1993, 12-18.); Szinnyei III.: 1360- 1367.; Gulyás XI.: 239-240.; MÉL I.: 614.; MÚL: 142. (eltérő születési adat: dec. 26.!). Bogdán Melinda Göndöcs Benedek (1824. júl. 23. Nagyvárad -1894. jan. 4. Gyula): apátplébános, gazdasági szakíró. - Gimn.-i és teológiai tanulmányait szülővárosában végezte. Pappá szentelték (1847. okt. 6.). Újkígyóson segédlelkész, gr. Wenckheim József Antal udvari káplánja, majd lányának, gr. Wenckheim Krisztinának a gyámja és nevelője. Újkí- gyósi (1863-tól), pusztaszeri apát (1868-tól), gyulai plébános (1873-tól), Gyula város országgyűlési képviselője (1881-1884). Számos népszerű tanulmányt és cikket írt, kivált a méhészet, a selyemtenyésztés és a dohánytermesztés érdekében. A Mo.-i Méhészeti Egyesület és a Békés vm.-i Okszerű Méhészeti Egyesület (1873) alapító elnöke. Hathatós támogatásával - Haan Lajos és Zsilinszky Mihály közreműködésével - jött létre 1874. jún. 18-án a Békésvm.-i Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat, amelynek haláláig elnöke volt. A társulat tartotta fenn a Gyulán megalakított Békésvm.-i Múz.-ot, s húsz év alatt 17 kötetnyi évkönyvet jelentettek meg, amelyekben ~nek elnöki megnyitó beszédei mellett több tanulmánya is megjelent (IV-XVII. köt. Gyula, 1878-1893). ~ alakíttatta ki Gyula első parkját, az akkori város szélén elterülő népkertet, s építtetett fel benne egy Pavilont (1889), amely 1974 óta a Kohán Képtárnak ad helyet. Pusztaszeri apátként (1868) kezdeményezte az ópusztaszeri régészeti ásatásokat. Az MNM-nek 12 olajfestményt és rézmetszeteket, az MTA könyvtárának könyveket, a Néprajzi Múz.- nak népviseleteket adományozott. Adományaival támogatta többek között az MTA-t, a Nemzeti Színházat, az Állatkertet, a M. Természettud.-i Társulatot, a Szt. István Társulatot stb. Cikkei jelentek meg a Vasárnapi Újságban, a Kertész Gazdában, Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társaság Évkönyveiben, a Néptanítók Lapjában, a Jó Pásztorban, egyházi naptárakban stb. A Gyulai Népbarát c. lap szerkesztője (1878-1879). F. m.: Népszerű beszélgetések a dohány okszerű kezeléséről (Gyula, 1872); Jézus Szent Szíve tisztelete (Gyula, 1877); Pusztaszer és az évezredes ünnepély. (Bp., 1883.); Országgyűlési beszédek, melyeket G. B. apát-lelkész és Gyula város országgyűlési képviselője 1881-1884 években tartott, és azokra vonatkozó nyilatkozatok. Szerk. Bauer Ferenc. (Bp., 1884, 164 p.); Pár őszinte szó a méhészet-, gyümölcsészet- és selyemé- szetnek az országban mielőbbi elterjesztése ügyében (Gyula, 1884). írod.: G. B. munkássága. Czeglédi Imre bev. tanulmányával (Gyula, 1998); Szinnyei III.: 1367- 1372.; Pallas VIII.: 152.; MÉL I.: 614. (téves szüle-
