Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

325

Görgey

tési adat: júl. 24.!); Gulyás XI.: 242.; MKL III.: 157-169.

Németh Csaba

Gönyey Sándor; ered. (1934-ig?) Ébner (1886. ápr. 8. Kolozsvár - 1963. márc. 18. Bp.): etnográfus. - Kolozsváron biológiából doktori oklevelet szerzett. A Csíksom- lyói R. K. Tanítóképző Int.-ben tanított (1919-ig). Az erdélyi hatalomváltás után Bp.-re menekült.

Györffy István bíztatására kezdett néprajzi kutatásokkal foglalkozni. A Néprajzi Múz. munkatársa (1920-1944; nyugdíjazásáig); nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott. Szolgálta a korszak tud.-os törekvéseinek megvalósítását, részt vett a Néprajzi Múz. nagy jelentőségű műhelymunkájában, amelynek eredménye A magyarság néprajza köteteinek megírása volt. Hatalmas adatgyűjtő munkát végzett a néprajz csaknem minden tárgykörében, a m. nyelvterület egészéről. Főként a népi építkezés, a háziipar és a falusi kisipar kérdései foglalkoztatták. Csaknem 200 tud.-os és népszerűsítő cikket írt. Kutatóútjainak eredménye - tanulmányain, cikkein, előadásain kívül - mintegy 12 000 fényképfelvétel, sok ezer oldal kéziratos feljegyzés és rajz, csaknem száz néprajzi rövidfilm és több száz tárgy, tárgyegyüttes, amelyek a Néprajzi Múz. gyűjt.-eiben megtalálhatók és kutathatók. Kiemelkedő jelentősége van a korszerű, tud.-os adatrögzítés, a néprajzi filmezés megindításában. Az első táncfilm készítője (Kaposvár, 1926). A néptáncfilmezést tervszerűen folytatta az 1940-es évek végéig. A táncokon kívül filmre vett munkafolyamatokat, szokásokat. A Néprajzi Múz. kiáll.-on mutatta be munkásságának ezt a részét (1982,1995).

F. m.: Bodrogközi szőttesek (Magyar népművészet, 5. Bp., 1924); Adatok a Zselicség tárgyi néprajzához, különös tekintettel a faépítkezésre (Néprajzi Értesítő, 1931, 89-110.); Tánc. Lajtha Lászlóval (in: A magyarság néprajza. IV. köt. Bp., 1937, 76-131.); Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete (Néprajzi Értesítő, 1939, 119- 141.); Budapest környékének községei (uo., 1942. 3-4., 221-251.); Drávaszögi hímzések (Magyar népművészet, 13. Bp., 1944); Magyar népi táncok. Lugossy Emmával (Bp., 1947); 111 népi táncdal. Rajeczky Benjáminnál (Bp., 1958); A magyar mesterségek kutatása (kézirat, Néprajzi Múz., Ethnológiai Adattár, EA4701, Bp., 1947). írod.: K. Kovács Péter: Dr. G. S. (Adattári Értesítő, 1962-63, 8-11.); Forrai Ibolya: Falusi krónika 1920-1944. Válogatás G. S. fényképfelvételeiből. Kiáll. (1982); Tari János: Ethno-Phono-Photo-Ki- nematográfia. A néprajzi hang- és képrögzítés fejlődése. Kiáll. (1995-1996); Gulyás XI.: 249.

Forrai Ibolya

Görgey Aladár, görgői és toporczi (1883. szept. 1. Liptószentmiklós - 1945. nov. 25. Bp.): gépészmérnök, múzeumi könyvtáros.- Apja Görgey László (1843-1911) ország- gyűlési képviselő, mérnök, nagyapja Görgey Ármin (1812-1877)

1848-1849-as honvéd ezredes, nagybátyja Görgei Artúr (18181916) 1848-1849-es

honvéd tábornok, fivére Görgey Viktor (Győző) (1871-?) huszár ezredes, a Hadi- múz. rendszeres adományozója, önkéntes gyűjtőmunkatársa, a múz. 1. tagja (1927-től), vmint Görgey László (1876-?) politikus, felsőházi tag. - A bp.-i Műegy.-en gépészmérnöki oklevelet szerzett. A Hadimúz. Egyesület aktivistájaként és a Görgey család révén az 1920-as évek közepén került kapcsolatba a múz.-mal. A m. kir. Hadtörténelmi Múz. adjunktusa (1935-től), tiszteletdíjas könyvtárnok (1938-ig), ideiglenes minőségi könyvtári segédtiszt (1938-tól), könyvtári tiszt (1945-ig); gyakorlatilag a múz. könyvtárosa (1932-1945). Szolgálati ideje alatt vált a múz. könyvtára széles kör által használt kutatási hellyé. Az 1940-ben kb. 10 ezer, 1943-ban 14 ezer kötetes (mintegy kétharmad részben beleltározott) gyűjt, nyilvántartásba vétele, kutathatóvá tétele nagyrészt ~ érdeme. A gyűjt.-i, kutatószolgálati, tájékoztató feladatok mellett részt vett a múz. mindennapi adminisztratív feladataiban is.