Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

Girókuti 314 száma meghaladja az 50-et; főként a Bányá­szati és Kohászati Lapok, a Földtani Közlöny, a Hazánk, a Jahrbuch der Kaiserlich-Königliche Geologische Reichsanstalt, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése és Évkönyve, A Ma­gyarországi Kárpátegyesület Évkönyve hasábja­in publikált. - A Bányászati és Kohászati Iro­dalom Pártoló Egyesület (1888-1892), az Orsz. M. Bányászati és Kohászati Egyesület (1892) és a Magyarhoni Földtani Társulat tag­ja (1871), az utóbbinak választmányi tagja. - Az Ezredéves Orsz. Kiáll, sikeres megvalósí­tásában való közreműködéséért kir. elisme­résben (1897), egyéb érdemeiért a csász. III. osztályú vaskoronarend kitüntetésben része­sült (1902), nemesi címet kapott (1910). F. m.: A vörösvágás-dubniki magy. kir. opálbányák föld­tani viszonyai Sárosmegyében (Mathematikai és Ter­mészettudományi Közlemények, XV., 1878. 7., 213-222.); A selmeczi bányavidék ércztelér vonulatai. Szabó Józseffel és Cseh Lajossal (Bp., 1883); A ma­gyar korona országai területén mívelésben és fóltárásfél- ben levő nemesfém, érez, vaskő, ásványszén, kősó és egyéb értékesíthető ásványok előfordulási helyei. Böckh Jánossal (Bp., 1898); Az ungvölgyi Luh vidékén előfor­duló petróleum geológiai viszonyai (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, XII., 1898. 4., 288-292.). írod.: Terebesfejérpataki G. S. (Bányászati és Ko­hászati Lapok, LIII., 1920. I. 7-8., 49-50.); Csíky Gábor: Franzenau Ágoston és G. S. emlékezete (Földtani Közlöny, C., 1970, 217.); Vitális György: Megemlékezés terebesfejérpataki G. S. születése 150. évfordulóján (Földtani Közlöny, 1991. 1-4., 159-164.); Földünk hazai kincsesházai. Tanulmá­nyok a magyarországi földtudományi gyűjtemé­nyek történetéről. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor (Bp., 1994); Szinnyei III.: 1189-1192.; Pallas VIL: 958.; Révai VIII.: 507., XX.: 296.; MÉL I.: 592-593. (téves halálozási hely: Bp.!); Gulyás X.: 844.; MNL VIII.: 604.; RÚL VIII.: 435-436. Hála József Girókuti Ferenc; 1850-ig Pinczker (1816. júl. 23. Juta - 1895. szept. 6. Bp.): mezőgaz­dász, szakíró, múzeumigazgató. - A rohonci gazdasági tanint.-ben szerzett gazdatiszti ok­levelet (1840). Tiszttartóként dolgozott gr. Teleki Domokos gemyeszegi uradalmában. Végigküzdötte az 1848-1849. évi szabadság- harcot, a világosi fegyverletétel után száza­dosként orosz fogságba került. 1850 után gr. Kemény Sámuel uradalmainak ig.-ja a Szi­lágy vm.-i Girókután; itteni tartózkodása so­rán magyarosította ne­vét ~ra. Az Erdélyi Naptár (1858-tól), az Országos Képes Naptár (1860-tól), majd a két­hetente megjelenő Fa­lusi Gazda szerkesztője (1861-től). Az utóbbi lap megszűnése után saját lapott indított Kertész Gazda címmel. Bp.- en megalapította az I. M. Kertészgazdászati Ügynökséget, amely nemcsak szakmai fóru­ma volt a kertészkedőknek, hanem állandó kertészeti kiáll.-ok rendezését is lehetővé tet­te. Legjelentősebb érdeme az első mo.-i mező- gazdasági múz. megteremtése. A Kertész Gaz­dában már az 1860-as években szorgalmazta egy kertészeti múz. létrehozását. 1869. jan. 6- án Deák Ferenccel, Entz Ferenccel, Korizmics Lászlóval, Királyi Pállal együtt felkérte az Orsz. M. Gazdasági Egyesületet (OMGE), hogy termeiben engedélyezze a kertészeti múz. felállítását. A múz. 1869. jan. 28-án az ún. köz­telki épületben (a Bp., IX. ker.-i. Köztelek u. 8—Üllői út 25. sz. alatti saroktelken) meg is alakult. Az OMGE javasolta egy agrármúz. mielőbbi alapítását is, majd 1871-ben határo­zott a Gazdasági Múz. létrehozásáról, amely a M. Mezőgazdasági Múz. jogelődjének tekint­hető. A múz. ig.-jává ~t nevezték ki (1871-től haláláig). A gyűjt.-eket eleinte gyors ütemben tudta gyarapítani. A Földmívelésügyi Min. mag-, gyapjú-, dohány-, gazdaságieszköz- mintagyűjt.-ét ajándékozta a múz.-nak; Zichy Ferenc kalászgyűjt.-t, gr. Andrássy Gyula gyapotgyűjt.-t ajánlott fel. A birtokosok, a hozzájuk intézett felhívás hatására, számos kiáll.-i tárggyal és pénzadománnyal is gyara­pították a múz.-ot. A kezdeti erős lelkesedés után a gyűjt.-ek gyarapodása alábbhagyott, a múz. fenntartása az egyre csökkenő államse­gély miatt nehezebbé vált. 1891-ben feloszlat­ták, szakanyagát hazai gazdasági szakoktatá­si intézményeknek és a földművelésügyi tár­cának adták át. ~ ekkor már súlyos beteg volt. Az általa létrehozott első szakmúz. meg­szűnt, de érdemei az agrármuzeológia elindí­tásában, a m. falu életének, vmint a mezőgaz­daság eszköz- és gépanyagának szemléltető bemutatásában vitathatatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom