Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
315 Gohl F. m.: Gyakorlati dinnyetermelés, melegágyban s a szabadban (Pest, 1866); A fák alak- és fejlődéstana. Kozocsa Tivadarral (Bp., 1881). írod.: G. F. (1816-1895) (A Kert, 1895,533.); S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum (Bp., 1956); Szinnyei III.: 1220-1222.; Gulyás X.: 914.; MÁÉ I.: 641-644. (Szabó Lóránd: G. [Pinzker] F.); MÉL I.: 598. (téves halálozási adat: szept. 16.!). Wohlné Nagy Ágota Gobbi Hilda (1913. jún. 6. Bp. - 1988. júl. 13. Bp.): színésznő. - Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Int.-ben tanult. A Pázmány Péter Tudo- mányegy. Botanikus Kertjének gyakornoka. A Színművészeti Akad. ösztöndíjas növendéke (1932-1935). A Nemzeti Színházban (1935-1960), a József Attila Színházban (1960-1970), ismét a Nemzeti Színházban (1971-től), majd a Katona József Színházban játszott (1982-től). Részt vett a Független Színpad és a Vasas Szakszervezetek művészestjein is. Számos filmben kapott szerepet, gyakran szerepelt a televízióban és a M. Rádióban (pl. az 1950-es években indult Szabó-család c. rádiójáték-sorozat egyik főszereplője). Széles körű társadalmi tevékenysége során a színészek élet- és munkakörülményein igyekezett segíteni. Kezdeményezésére jött létre a Horváth Árpád Színészkoll. (1947. márc.), a Jászai Mari (1948. márc.) és az Ódry Árpád Színészotthon (1950. okt.). Bajor Gizi halálakor (1951. febr. 12.) elhatározta, hogy a színésznő lakásában emlékmúz.-ot létesít. Bajor személyes tárgyai és színpadi kellékei, kosztümjei mellett összegyűjtötte Jászai Mari és Márkus Emília emléktárgyait - fényképeket, leveleket, bútorokat - is. Az Orsz. Színháztörténeti Múz. kezelésében működő múz.-ot Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyitották meg. A múz. bővítését a villában kialakított lakások felszabadulása tette lehetővé; 1974. máj. 26-án, majd 1981. máj. 22-én és 23-án újabb kiállítótereket nyitottak meg. ~ a múz.-ot az elhunyt színészek kegyhelyévé tette, ahol a közönség egykori kedvencének emlékét ápolhatta. Bár a múz. szakmai irányítója, az Orsz. Színháztörténeti Múz., ill. jogutódja, a M. Színházi Int. vezetői időről időre megpróbáltak koncepciózus, színháztörténeti kiáll.-i tervvel előállni, azt sohasem sikerült megvalósítani. ~ személyes támadásnak vette, hogy a látogatók ezreit fogadó, időközben életveszélyessé vált épületet a M. Színházi Int. vezetősége 1988 tavaszán bezáratta. ~ saját színészi, közéleti népszerűségét felhasználva nagyszabású gyűjtőakciókkal, önkéntes felajánlásokkal szervezte meg a színészmúz.-ot, de sem az állomány- védelemmel, sem a tárgyak hitelességének megállapításával, sem a gyarapítás jogi és adminisztratív feladataival nem foglalkozott. Az új Nemzeti Színház felépítésének egyik kezdeményezője. - Kossuth-díj (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1955), SZOT-díj (1977). F. m.: Közben (visszaemlékezések, Bp., 1982). írod.: Szilágyi János: Kettesben (Bp., 1976, 163-174.); Gergely Ágnes: Bohócszakma vagy rendben tartott őrület. G. H. (G. Á.: Huszonegy. Bp., 1982, 135-144.); Megújul-e a színészmúze- um? Ismét a színészmúzeumban. Beszélgetés G. H.-val (in: Stúdió '81- 84. Szerk. Párkány László Bp., 1986,123-128.); Koltai Tamás: G. H. születésnapján (Kritika, 1983. 6., 14.); Molnár G.Jál] Péter: G. H. (Népszabadság, 1988. júl. 14., 7.); Tarján Tamás: G. H. lelke (Kritika, 1988. 10., 2.); Czimer József: gobbi Szent Hilda (Élet és Irodalom, 1988. júl. 22., 7.); Berkes Erzsébet: A vendégség vége (Színház, 1988., 32-36.); RÚL VIII.: 499-500. Gajdó Tamás Gohl Ödön (1859. okt. 8. Buda - 1927. dec. 5. Bp.): numizmatikus. - A bécsi Pázmá- neum Teológiai Karán hittud.-t és keleti nyelvészetet tanult (1876-1880), a bp.-i tudományegy. bölcsészeti karán klasszikafilológiából közép- isk.-i tanári oklevelet szerzett (1881-1882). Gimn.-i tanár Sopronban (1882. szept. l.-dec. 31.), a szabadkai városi főgimn. görög-latin szakos tanára (1883-1895). Az MNM Érem- és Régiségtárának asszisztense (1895. máj. 9-étől), segédőr
