Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
313 Gesell volt a mo.-i várépítés, a várak története; kandidátusi disszertációját is e témából írta. A Műemlékvédelem c. folyóirat alapító főszerkesztője (1982-től). - A műszaki tud.-ok kandidátusa (1955), a művészettörténeti (régészet) tud.-ok doktora (1977). A M. Építőművészek Szövetségének vezetőségi tagja, a M. Urbanisztikai Társaság tagja. - Ybl Miklós- díj (1958), M. Műemlékvédelemért Díj (1972), Állami Díj (1973), Herder-díj (1974). F. m.: A budai vár helyreállítása (Bp., 1951); Magyar- országi várépítészet (Bp., 1955); Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme (Bp., 1958); Pápa (Bp., 1959); Magyar várak. Szerk. (Bp., 1968); Város- építészetünk (Bp., 1973); Történelmi városmagok (Bp., 1978); A budai középkori királyi vár és várpalota helyreállítása, 1948-1966 (Bp., 1979); A helyreállított budai vár (Bp., 1980); Magyar várak (Bp., 1981); Műemlékvédelemről mindenkinek (Bp., 1987); Mátyás király budai palotája (Bp., 1994); Építészeti stílusok (Bp., 1994). írod.: Sedlmayr János: G. L. (Magyar Építőművészet, 86., 1995.5., 56-57.); Sedlmayr János: Dr. G. L. (Műemlékvédelem, 39., 1995. 1., 1-2.); RÚL VIII.: 427. - Bibi.: Sedlmayr János: G. L. munkássága (Műemlékvédelmi Szemle, 6., 1996.1., 171-184.). lélpl Gervers-Molnar Veronika: — Molnár Veronika Gesell Sándor, terebesfejérpataki (1839. máj. 8. Pozsony - 1919. nov. 24. Besztercebánya): bánya- és kohómérnök, geológus. - A Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akad.-n végbizonyítványt szerzett (1862). Erdélyben, a kolozsvári bánya- és jószágigazgatóságnál, a Hu- nyad vm.-i kudzsiri és ósebeshelyi vasgyárban) bányászgyakornok. Bécsben élt (1864—1866), részt vett a földtani int. (Kaiserlich-Königliche Geologische Reichsanstalt) továbbképzésén, ill. a nyári szünetekben a térképezésben (Eger és Esztergom vidékén), közben a tud.- és műegy.-en, vmint cseho.-i és sziléziai tanulmányutakon gyarapította ismereteit. Krassó-Szörény vm.-ben, a gavosdiai és nadrági vasipartelepen dolgozott (1867-1868), a vasbányák vezetése mellett a zsil-völgyi kőszénkutatásokat irányította, a bécsi földtani int. megbízásából Tokaj, Nyíregyháza és Dorog környékén térképezett, vmint a vajdahunyadi vasgyár rekonstrukciós tervezésében vett részt. A Pénzügymin. bányászati osztályán (1870), majd a máramarosszigeti és nagybányai (1871-1880; 1879-től bányatanácsosi rangban), utóbb a Selmecbányái bányaker.-ben tevékenykedett (1880-tól). Mint főbányageológus felvételt nyert a M. Kir. Földtani Int.-be, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott (1893-1908; főbány- atanácsosi rangban). Az int. megbízásából jelentős kutatásokat végzett hazánk érces területein, közben tanulmányozta az Ung vm.-i kőolaj-előfordulásokat (1897-1898), és vizsgálatokat végzett más hasznosítható ásvá- nyinyersanyag-előfordulásokkal (vasérc, kőszén stb.) kapcsolatosan is. Az 1873. évi Bécsi Világkiáll.-on máramarosi bányageológiai térképével, az 1878. évi párizsi nemzetközi kiáll.-on mint a m. bányászati és kohászati osztály felügyelője, az 1885. évi bp.- i Orsz. Ált. Kiáll.-on mint a szervezőbiz. tagja, vmint a földtani, bányászati és kohászati szakcsoport előadója és rendezője vett részt. Ez utóbbin bemutatta Selmecbánya és vidékének földtani térképét, vmint jellemző ásványait és kőzeteit; Schafarzik Ferenccel erre az alkalomra egy kat.-t is összeállított (Mű és építőipari tekintetben fontosabb magyar- országi kőzetek részletes katalógusa. Bp., 1885). Az 1896. évi Ezredéves Orsz. Kiáll.-on és az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on ugyancsak a földtani és bányászati szekció egyik szervezőjeként és rendezőjeként volt jelen. A nagy millenniumi összefoglalásban (Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásunkkor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredményei. II. Szerk. Matleko- vics Sándor. Bp., 1898) Kőszénbányászatunk mívelési és gazdasági viszonyai millenáris kiállításunk évében címmel tett közzé tanulmányt. A M. Kir. Földtani Int. Múz.-ában 1883-tól a bányageológiai és -technológiai gyűjt, gyarapítása és kezelése volt a feladata, amit hosz- szú időn keresztül magas színvonalon el is látott. Adományaival a kecskeméti piarista gimn. ásványgyűjt.-ét is gazdagította. - M. és német nyelvű tanulmányainak, cikkeinek
