Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

Gergely 312 vészét szelleme (in: Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939; hasonmás kiad. 1992). írod.: Emlékkönyv G. T. születésének 60-ik év­fordulójára (Bp., 1942; bibl.-val); Genthon István: G. T. (Művészettörténeti Értesítő, 1955); Pásztor Lajos: G. T., a Római Magyar Történeti Intézet működéséről, 1924-1926 (Magyar Egyháztörté­neti Vázlatok, 1996); Entz Géza: Egyház és mű­emlékvédelem a két világháború között (Műem­lékvédelmi Szemle, 1993. 1., 105-108.); MÉL L: 387.; Gulyás X.: 734-738.; MKL IV: 54.; RÚL VII.: 386-387. lélpl Gergely János (1928. márc. 21. Torockó- szentgyörgy - 1989. jún. 11. Torockószent- györgy): botanikus. - A kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en biológia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1954). A Bolyai Tudományegy. oktatója, az egy. megszünte­tése után - Nyárády Erazmus Gyula utóda­ként - a Botanikus Kert főmunkatársa. Bota­nikai munkásságának kibontakozásában meghatározó tényező volt szülőföldje, a Torockói-medence, vmint Csűrös István professzor baráti támogatása. Közel száz publikált tud.-os dolgozatából az első tíz a torockói táj növényvilágával foglalkozott (mezofil gyepek, sziklanövényzet, erdőtár­sulások, növényritkaságok). Ugyanebben a témában írt doktori disszertációját (A Bedellő és a Maros közötti térség vegetációja) Bukarest­ben védte meg (1964). Ezután többnyire ro­mán nyelven növénytársulástani és rend­szertani jellegű dolgozatokat publikált, és otthonosan botanizált a Kárpátoktól a Feke­te-tengerig, a Bihar-, az Avas-, az Erdélyi Szigethegység, a Csíki-medence, a Gyer- gyói-medence, az Al-Duna és Dobrudzsa vi­dékén. Terepútjairól visszatérve több ezer préselt példánnyal gyarapította a Botanikus Kert herbáriumát. Az egyes növénycsopor­tok kísérleti megfigyelése érdekében minta- példányok telepítésén is szorgoskodott. Szívügye volt az erdélyi flórakincs védelme, ápolása. Mindezekért minden lehetséges al­kalommal síkra szállt, a Contribuţii Botanice c. folyóirat, vmint a nagyhírű Scheade ad flo­ram Romániáé Exsiccatam c. időszaki kiad­vány főszerkesztő-helyetteseként. 1978-tól tanított az egy.-en (a virágos növényekről tartott kurzust m. nyelven), emellett számos ismeretterjesztő előadást is tartott m. és ro­mán nyelven. Élete utolsó évtizedében az ország egyik legjobb növényismerőjének, fitocönológusának számított. Növénygyűjt.-e (5590 lap) a Kolozsvári Tudományegy. her­báriumába került. F. m.: Sesleria - Oreochloa (in: Flora R. S. Romania, XII. Bucureşti, 1972); Asociaţii de Helictotrichum decorum din R. S. Romania (Cluj, 1972). Irod.: Nagy-Tóth Ferenc: Dr. G. J. Gyopár, 1998). Kovács J. Attila Gerő László (1909. máj. 24. Szombathely - 1995. jan. 19. Bp.): építész, műemlékvédel­mi szakember. - Apja Gerő László (1884­1971) földmérő mérnök, térképész. - A bp.-i József Műegy.-en építészmérnöki (1932), majd műszaki doktori oklevelet szerzett (1941; Az Óbuda-Királyhegyen feltárt római ka­tonai amfiteátrum c. értekezésével). Állami ösztöndíjjal Rómában is tanult (1935-1938, megszakítással). A Fővárosi Tanács Magas- építési Osztályának mérnökeként kezdett dolgozni (1939-1949). A Műemlékek Orsz. Biz.-a (1949-1951), majd a Múz.-ok és Műem­lékek Orsz. Központjának osztályvezető fő­mérnöke (1952-1954), az Orsz. Műemlék Felügyelőség tervezési osztályvezetője, tud.-os főmunkatársa (1955-1976). A műem­lékvédelem tárgykörében magántanári ké­pesítést szerzett (1948); a József Nádor Mű­szaki és Gazdaságtud.-i Egy., majd a BME magántanára (1948-1950), címzetes egy.-i tanára (1968-tól). - Munkásságának kiemel­kedő része a mo.-i műemlékek védelmében, helyreállításában, rekonstrukciójában vég­zett tevékenysége. Tervezte és irányította a bp.-i Nagyszombat utcai római kori amfite­átrum konzerválási és helyreállítási munká­it, a budavári Szt. Miklós-templom román kori részeinek feltárását, az újmassai őskohó és a siklósi gótikus várkápolna műemléki helyreállítását. Nevéhez fűződik a bp.-i Ha­lászbástya középkori kőtárának kialakítása. Vezette a bp.-i Vigadó épületének, a budai Várpalota épületegyüttesének, az Oroszlá­nos és a Hunyadi-udvarnak, vmint a Szt. György térnek a műemléki helyreállítását. Jelentősek a mo.-i műemlékvédelemről és egyes mo.-i műemlékekről, műemlék­együttesekről, a városépítészetről írt köny­vei, tanulmányai. Kedvelt kutatási témája

Next

/
Oldalképek
Tartalom