Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
15 Andrássy F. m.: Román-magyar szótár - Magyar-román szótár (Sepsiszentgyörgy 1924); Életképek (kisebb írásai, Bp„ 1942). írod.; Felszeghi István: A. T. (A sepsiszentgyörgyi Ref. Székely Mikó-Kollegium Évkönyve, 7-8.); Gulyás I.: 577.; RMIL 1.; 60. Boér Hunor Andrássy Ernő, nagykászoni (1894. ápr. 10. Szalacs -1968. máj. 1. Érmihályfalva): orvos, régész, ornitológus, numizmatikus, múzeumigazgató. - A bp.-orvostud.-i egyen orvosi oklevelet szerzett (1918). A debreceni Bábaképző Int.-ben tanított (1919— 1922), majd Érmihály- falván átvette apja rendelőjét; körorvos (1922-1926). A Magyar Párt érmihály- falvi tagozatának elnöke, a helyi r. k. egyház világi biz.-ának elnöke, városi tanácsos. Harcolt a nemzetiségi és vallási megkülönböztetés ellen. Gyógynövényekről és a népi gyógymódokról írt munkáját kéziratos formában terjesztették. A városi kórház létesítéséért vívott harcának sikertelensége után saját házában két szobát rendezett be kórháznak, négy-négy ággyal. 1945 után a helybeli gimn.-ban egészségtant tanított. Az isk.- nak adományozta több mint 220 darabból álló ásványgyűjt.-ét. Háromfelvonásos parasztoperettet írt (Dalol a falu, bemutató: 1958). Az Érmelléknek valóságos polihisztora volt. Képzőművészeti, őslénytani, ornitológiái, oológiai, numizmatikai, régészeti és történelmi kutatásaival nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Feltárta a Petőfi- emlékeket Érmihályfalván és Szalacson. Gyűjtötte az Érmellék népi hagyományait, a népi gyógymódokat. Szorgalmazta a népi tárgyak gyűjtését a székelyhídi múz. számára. Létrehozta Románia legnagyobb, több mint 12 500 darabból álló madártojás-gyűjt.- ét. 61 fajta vonuló és 111 fajta ott fészkelő madárról végzett megfigyeléseiről feljegyzéseket készített. Levelezésben állt a világ ornitológiái állomásaival, és az onnan kapott adatok segítségével madárvonulási térképet készített. Az Érmellék madárvilágáról írt összefoglaló munkáját a Bp.-i Madártani Int. Aquila c. folyóirata közölte (1956-1957). Több mint száz madarat gyűrűzött meg, s az Érmelléken átvonuló gyűrűzött madarakról számos tud.-os int.-nek küldött értesítést. Sok ezer darabból álló numizmatikai gyűjt.-ének anyaga saját ásatásaiból, ajándékozásokból, vásárlásból származott; a gyűjt, része volt pl. a 675 db-ból álló, 14-16. sz.-i érmihályfalvi ezüstpénzlelet, az 1700 db-ot számláló 16. sz.-i értarcsai ezüstdénár- és garaslelet. Az arany- és ezüstérmék miatt sokszor perbe fogta a kommunista hatalom. 360 ezüstpénze a nagyváradi múz.-ba került. 1952-ben megnyitott múz.-ában óriási mennyiségű, páratlan értékű régészeti leletet állított ki. Saját pénzén végeztetett ásatásokat; Éradonyban, Érkeserűben avar temetőket, Szalacson, Érselénden, Gálospetriben honfoglalás kori leleteket mentett meg, s feltárta 12-14. sz.-i, elpusztult települések maradványait is. Ottományban Roska Márton vezetésével ásatott (1924-1928); az ott feltárt leletek alapján a bronzkori műveltséget Ottományi kultúrának nevezték el. Az ottományi, majd a szalacsi, szilágypéri, székelyhídi ásatások igazolták ~ elméletét, hogy az Érmellék sűrűn lakott szállásterülete volt az ottományi műveltséget hordozó bronzkori népességnek. A Román Tud.-os Akad.-val kötött szerződés alapján az akad. és ~ közösen finanszírozta az ásatásokat, és a feldolgozott leleteket a Dr. Andrássy Múz.- ban helyezték el. Több mint 30 éven át gazdagította múz.-i gyűjt.-ét. 1951-ben állami támogatást kapott múz.-i berendezésekre; kérésére az addig gyűjtött anyag saját tulajdonában maradhatott, csak az azutáni gyűjtés került állami tulajdonba. 1952. okt. 19-én lakásában hivatalosan is megnyitották a Dr. Andrássy Múz.-ot. A múz.-i biz. elnökének ~t, titkárának László Gyulát választották meg. A rajoni művelődésügyi osztály kinevezte ig.-nak (1955). 1952. évi múz.-i jelentésében 1924, az 1954. éviben 2425 tárgy szerepelt, s 1957 végén a leltárba beírt tárgyak száma elérte a 3354, a régi pénzek száma az 1456 db-ot. Az Akad. felkérésére összeállította az Érmellék Régészeti Repertóriumát (máig publikálatlan). Tud.-os pályáját derékba törte az 1956. évi m. forradalom romániai retorziója. Hazaárulás, az önálló Erdély
