Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

309

Gerevich

vei kapcsolatos, a cukorkémia akkori nemzetközi élvonalának színvonalát képviselő eredményeikről több közös publikációban számoltak be tekintélyes német szakfolyóiratokban. A Chinoin Gyógyszergyár kutatómérnökeként kezdett gyógyszerkémiával foglalkozni (1939-1951). Uj kutatási területéről Gyógyszerkémia és gyógyszeripar címmel könyvet írt (1942). Eredményei jelentősen hozzájárultak több gyógyszer és hatóanyag hazai gyártásának megvalósításához. Fontos szerepet vállalt a m. gyógyszeripar háború utáni újraindításában. A műegy.-en a szénhidrátok és glüközidok tárgykörben egy.-i magántanár (1941-1949). A Szegedi Tudományegy. Alkalmazott Kémiai Tanszékének tanszékvezető egy.-i tanára (1950—

1955), egyidejűleg a Szerves Vegyipari Kutató Int. (1951-1952), majd a Gyógyszeripari Kutató Int. ig.-ja (1952-1955). Az ELTE Kémiai Technológiai Tanszékének vezetője (1956-1974); az egy.-en korszerű alapokra helyezte a kémiai technológia oktatását. Jelentős tudományszervező tevékenysége is. - A Nehézipari Min. 1961-ben elhatározta Vegyészeti Múz. alapítását. Az előkészítő munkák elvégzésére és a múz. létesítésével kapcsolatos javaslatok kidolgozására 1962-ben létrehozott Előkészítő Biz. elnökévé ~t választották, aki feladatát a múz. Szervező Irodájának megalakulásáig látta el. - Az MTA 1. (1951), r. tagja (1958), az Elnökség tagja (1958-1962), a Szerves Kémiai Technológiai Biz. elnöke (1952-1962), a Kémiai Tud.-ok Osztályának vezetőségi tagja (1958-1970). - Kossuth-díj (1950).

F. m.: Gyógyszerkémia és gyógyszeripar (Bp., 1942); Bevezetés a kémiai technológiába (Bp., 1968; 5. kiad.

1995).

írod.: Beck Mihály: G. Á. Magyar Tudomány, 1982); Zsadon Béla: Emlékezés G. Á.-ra (Kémiai Közlemények, 1985. 1.); A magyar vegyészet arcképcsarnoka (Várpalota, 1992); Gulyás X.: 703-704.; MÉL IV: 304.; MTL: 327-328.; RÚL VIII.: 369-371.

Próder István

Gerevich László (1911. ápr. 7. Bp. - 1997. jún. 20. Bp.): művészettörténész, régész, múzeumigazgató. - Nagybátyja Gerevich Tibor (1882-1954) művészettörténész, felesége (1944-től) Vattai Ilona művészettörténész. - A Pázmány Péter Tudományegy.

BTK-n művészettörténet, a m. föld régészete és m. irodalom- történet szakon tanult (1931-1935), a Gerevich Tibor által vezetett Keresztény Régészeti és Művészettörténeti Tanszéken (Int.-ben) bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1935). A Székesfővárosi Történeti Máz.-ban ideiglenes gyakornok, múz.-i tiszt (1937-től), múz.-i őr (1939-től), eközben ösztöndíjjal a Római M. Akad.-n művészettörténeti és várostörténeti tanulmányokat folytatott (1937). Tud.-os munkássága elsősorban a Felvidék középkori szobrászatának kutatására irányult. Nagy Lajos, a múz. új központi ig.-ja kinevezte a Horváth Henrik által a Halászbástyán alapított, a Történeti Múz.-ról újonnan leválasztott önálló Középkori Kőemléktár mb. ig.-jává (1941-től), egyúttal megbízást kapott a Fővárosi Ásatási Int.- ben létrehozott Középkori Ásatási Osztály irányítására is. A két múz.-i részleg összeolvadásából rövidesen létrejött a Középkori Múz. (1947-től Művelődéstörténeti Múz. néven). Az Ásatási Osztály keretében ~ felügyelete alá kerültek a Garády Sándor által végzett régészeti kutatások, s maga is ásatások szervezésébe fogott. Első, Nagytétény határában végzett feltárásán az egykori Csút falu házait, templomát és temetőjét hozta napvilágra, majd Albertfalván egy kisebb udvarházat kutatott (1943). 1945 után a főváros megbízásából felügyelte a budai Várnegyed Bp. ostroma (1944-1945 tele) során romossá vált lakóházainak bontását- helyreállítását, gondoskodott a súlyosan rongálódott templomok (így a pesti plébániatemplom, a budai Helyőrségi templom) középkori maradványainak mentéséről, s a Műemlékek Orsz. Biz.-ának támogatásával megkezdte a középkori kir. palota területén az ásatásokat (1946). M. állami ösztöndíjjal Franciao.-ban és Angliában több hónapos tanulmányutat tett (1947). Múz.-i pályafutása is felfelé ívelt; kinevezték a Történeti Múz. osztályig.-jává (1947-től), majd a felmentett Schoen Arnoldtól átvette a múz. igazgatását (1948-tól); utóbb helyettes központi ig.