Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

Gerecs 308 Aktív kapcsolatot tartott fenn a kortárs mű­vészekkel. A Gresham Kör tagjaként a cso­port szinte minden tagjáról írt monográfiát vagy tanulmányt. Hatalmas topográfiai munkája kéziratban maradt: Magyar műkin­csek és emlékek külföldön (I. Bevezetés és bibli­ográfia; II. Afganisztán-Algéria-Amerikai Egyesült Allamok-Argentína-Ausztrália; III— VI. Ausztria; VII. Belgium-Brazília-Bulgá- ria-Csehszlovákia; VIII. Dánia-Dél-Afrika- Egyiptom-Finnország-Franciaország; IX. Görögország-Hollandia-India-Indonézia- Irak-Izrael-Japán-Jugoszlávia-Kanada- Kína; X. Lengyelország-Libanon-Liechtens- tein-Málta-Mexikó; XL Nagy-Britannia; XII. Német Demokratikus Köztársaság; XIII. Né­met Szövetségi Köztársaság-Norvégia; XIV- XVI. Olaszország; XVII. Paraguay-Portu- gália-Románia-Spanyolország-Svájc; XVIII. Svédország-Szovjetunió-Törökország-Tu- nézia-Venezuela. Szerk. Illés Eszter. A szer­kesztés lezárva: 1985. szept. 23., a kézirat ere­deti, fotókkal ellátott példánya megtalálható az MTA Művészettörténeti Int.-ében). Az Akadémiai Kiadónál megjelent Művészeti Le­xikon főszerkesztője (Zádor Annával, I-IV, Bp., 1965-1968). Más művészeti ágakkal is foglalkozott, pl. tanulmányt írt a világhírű táncművészről, Miloss Aurélról (1947). - A Szt. István Akad. r. tagja (1941). Az MTA 1. tagja (1945), tanácskozó taggá minősítették (1949), tagságát posztumusz visszaállították (1989). AII. vh. után a mo.-i tud.-os előmene­telben is beállt változások miatt szinte újon­nan kellett minősítéseit megszereznie. A mű­vészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1952; addigi tud.-os munkássága alapján), doktora (1965; Ferenczy Károlyról benyújtott tézisei alapján). Az 1950-es években az MTA Művé­szettörténeti Főbiz.-ának tagja, az MTA M. Művészettörténeti Munkaközösségében az 1896-1919 közötti m. művészetet feldolgozó munkacsoport vezetője. A M. Rézkarcoló Művészek Egyesületének, a Szentendrei Fes­tők Társaságának tb. tagja (1946). - Halála után magánkönyvtára az MNG Könyvtárá­nak 19. sz.-i m. festészettel foglalkozó anya­gát gyarapítja. A Szépművészeti Múz., a mu­zeológus utánpótlás biztosítása céljából, fia­talok számára —ösztöndíjat alapított (2001- tői), amelyre gyűjt.-i osztályokhoz kapcsoló­dóan, egy év időtartamra lehet pályázni. F. m.: Bemáth Aurél (Bp., 1932); A régi magyar festő­művészet (Vác, 1932); Az új magyar festészet története 1800-tól napjainkig (Bp., 1935); Az esztergomi főszékes­egyházi kincstár (Bp., 1938); Középkori magyar festészet (Bp., 1948; frandául: Paris, 1948); Egry József (Bp., 1948); Magyarország műemlékei (Bp., 1951; 2. kiad., átdolg., bev. Dercsényi Dezső. Bp., 1974); Rippl-Ró- nai József (Bp., 1958); Magyarország művészeti emlékei. 1-2. (Bp., 1959-1961); A posztimpresszionizmus (Bp., 1960); Magyar művészet a századforduló idején (Bp., 1962); Ferenczy Károly (Bp., 1963); Heves megye mű­emlékei. I—III. Társszerző (Magyarország műemléki topográfiája. Bp., 1969,1972,1978); Római napló. Úti jegyzetek (Bp., 1973); G. 1. topográfiai levelezése. Kiad., bev. Kemy Terézia (Ars Hungarica, 1990). írod.: Gerő László: G. 1. (Műemlékvédelem, 13., 1969. 3., 179.); Zolnay László: Búcsú G.-tól (Művé­szet, 10., 1969. 7., 48.); G. I. emlékére (Művészettör­téneti Értesítő, 1970, 249-264.; benne: Kovács Éva nekrológja, 250-252.; Dercsényi Dezső: G. I. műem­lékvédelmi munkássága, 259-260.; Radocsay Dé­nes: G. I. és a régi magyar művészet, 261-262.; Né­meth Lajos: G. I. és a modem magyar képzőművé­szet, 263-264.); L. V.: G. I. (Acta Historiae Artium, XVI., 1970.1-2., 34.); Tarr László: G. I. (Képzőművé­szeti Almanach, 2., 1970, 41—42.); R. D. [Radocsay Dénes]: In memoriam G. I. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 34-35., 1970, 149-150.; magyarul: 231-232.); Granasztói Pál: Emlékezés G. I.-ra (Művészet, 13., 1972. 10-11., 42.); MűvLex II.: 195.; MÉL III.: 240.; MNL Vm.: 556-557.; Gulyás X.: 664-667.; MKL IV.: 45-46.; ÚMÉL II.: 966.; RÚL VIII.: 286. - Bibi: Kovács Éva: G. I. emlékére (Mű­vészettörténeti Értesítő, 1970,253-258.; Acta Histo­riae Artium, XVI., 1970.1-2., 36-42.). Papp Katalin Gerecs Árpád; ered. (1913-ig) Gremsperger (1903. júl. 18. Zsámbék - 1982. jan. 27. Bp.): vegyészmérnök. - A bp.-i József Műegy. Ve­gyészmérnöki Karán tanult (1922-1927), ve­gyészmérnöki (1927), majd műszaki dokto­ri oklevelet szerzett (1930). A műegy. Szer­ves Kémiai Int.-ében Zemplén Géza pro­fesszor mellett tanár­segéd (1928-1938); a glükozidok és oligo- szacharidok szerke­zetével és szintézisé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom