Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
13 Ambrus magában, pl. a jáki templom kapujának mását. A gótikus épületszárnyon a vajdahunyadi vár loggiasora, lovagterme, a Nyeboj- sza-torony mellett a csütörtökhelyi kápolna apszisa, a segesvári Apostolok tornya egyesülnek szerves egésszé. A reneszánsz és barokk épületszárny tartalmazza többek között a lőcsei városháza, az eperjesi Rákóczi- ház emeleti részletét és a gyulafehérvári Károly-kapu, vmint Fischer von Erlach motívumait. Az épület egésze a nagyközönségtől a Vajdahunyadvár nevet kapta. 126 (Mo.- on 119) épületet tervezett, ill. épített meg. 70. születésnapján a Mezőgazdasági Múz., azaz a Vajdahunyadvár falán emléktáblát lepleztek le (1925. jan. 18.), az építészt gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter köszöntötte. - A Berlini M. Egylet elnöke (1877-1880), a székesfőváros törvényhatóságának tagja (1900-1923; 1927- 1928), a Steindl-céh elnöke (1903-tól), a M. Mérnök és Építész Egylet alelnöke (1904- 1907), az Orsz. Iparművészeti Társulat alelnöke (1905), a Római Associazione Artistica tb. tagja (1908-tól), a Műemlékek Orsz. Biz.- ának tagja (1910), a Zentralvereinigung der Architekten 1. tagja (1912), a Bp.-i Építőmesterek Ipartestületének elnöke (1920-tól), az Orsz. Iparművészeti Társulat elnöke (1920- tól). - A berlini Építész Egylet Schinkel- érme (1880), a bp.-i Orsz. Kiáll, nagy érme (1885), a Ferenc József Rend lovagkeresztje (1890), III. osztályú Vaskorona Rend (1896), a Ferenc József Rend középkeresztje (1898), a Párizsi Világkiáll. Aranyérme (1900), Pro Artibus et Litteris díszjelvény (1912), a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvénye (1916). - A Vajdahunyadvár „Király-termében" ravatalozták fel. Szobrát (Teles Ede munkája) a múz.-ba vezető úton, 1931. okt. 18-án állították fel. Berán Lajos plakettet készített róla (1925). - Az Építőipari Tud.-os Egyesület Alpár Ignác-emlékérmet alapított (1958). F. m.: épületei: Pozsony, Állami Főreálisk. (1883); Segesvár, vármegyeháza (1884); Segesvár, ref. templom (1887); Brassó, ref. templom (1891); Nyíregyháza, vármegyeháza (1891); Kisújszállás, Állami Főgimn. (1893); Kolozsvár, a Tudomány- egy. központi épülete (1897); Ácsa, Prónay-kastély (1900); Kőszeg, Főgimn. (1902); Bp., Szabadság tér, Osztrák-M. Bank (1924-től M. Nemzeti Bank) épülete (1902-1905); Bp., Szabadság tér, Tőzsdepalota (1957-től M. Televízió) épülete (1905); Bp., Ménesi út, Eötvös Collegium (1911); Bp., M. Ált. Hitelbank (1945-től Pénzügymin.) épülete (1911); Bp., Deák Ferenc u., Pesti Hazai Első Takarék- pénztár (ma Bp. Bank) épülete (1911); Bp., Roosevelt tér, Pesti M. Kereskedelmi Bank (1945-től Belügymin.) épülete, (1912-1918). írod.: Magyar Vilmos: A. I. élete és működése. 1—II. (Bp., 1935); Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek (Bp., 1936, I., 47-50.); Gábor Eszter: A. I. (in: Magyar Művészet. 1890-1919. Bp., 1981); A. I. 130. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi ülés előadásai. Összeáll. Hajós György (Bp., 1985); Gulyás I.: 443-444.; MÉL I.: 24.; MTL: 121-123. (Kaiser Anna: A. I.); RÚL I.: 341-343. Szatmári Sarolta Ambrus Béla (1909. nov. 3. Bellus - 1979. aug. 22. Bp.): zoológus, entomológus, nu- mizmatikus. - Az Esztergomi Tanítóképző Int.-ben biológia-kémia szakos tanári oklevelet szerzett (1930?). Kisterenyén tanított (1930-1939), majd a bp.-i Tanker.-i Főigazgatóságon dolgozott (1939-1945). A pesterzsébeti elemi, ill. (1948-tól) ált. isk. ig.-ja (1945- től), Bp.-en a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium biológus szakfelügyelője. Kezdeményezte a Pestszenterzsébeti Múz. létrehozását (1951). - Az 1950-es évek közepén kezdett foglalkozni a gubacsokozó darazsakkal; kutatását később kiterjesztette az összes gubacsokozó élőlényre. Cecidológiai alapismereteit Méhes Gyulától kapta. Fáradhatatlan gyűjtőszenvedélye hatalmas gubacs- gyűjt.-t hozott létre, amelyet 1956-ban a Ter- mészettud.-i Múz.-nak ajándékozott. Nyugdíjba vonulása (1972) után a M. Természet- tud.-i Múz.-ban dolgozott, és tovább gyarapította a múz. gubacsgyűjt.-ét, amely Méhes Gyula és Balás Géza gubacsanyagaival együtt jelenleg a világ legjelentősebb gu- bacsgyűjt.-e. 46 tud.-os munkája a legjobb m. szaklapokban (pl. Rovartani Közlemények, Állattani Közlemények, Botanikai Közlemények, Acta Agronomica Hungarica) jelent meg. Szakcikkei sorából kiemelkedik a gubacs- képződés elméletéről szóló tanulmánya (1965). Alapvető műve a Magyarország Állatvilága c. sorozatban napvilágot látott Cynipi- da-gubacsok (1974) c. kötet, amelyben a gu- bacsdarazsak (Cynipidae, Hymenoptera) ál-
