Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
Andor 14 tal okozott növényi alaktorzulásokat írta le és foglalta kulcsokba; az állatok ebben a kötetben nem szerepelnek. Jelentős érem- és papírpénzgyűjt.-e volt. Numizmatikai cikkeinek száma több mint 60. A papírszükség- pénzek terén is szaktekintélynek számított, erről a területről három kötetet írt. F. m.: Adatok a hazai gubacsfauna ismeretéhez. I-X. (Folia entomologica hungarica, 12., 1959, 511— 526.; 13., 1960, 61-67., 313-353.; 15., 1962, 205- 219.; 17., 1964, 245-264.; 19., 1966, 285-290.; 22., 1969, 49-100.; 24., 1971, 139-156., 403-426.; 27., 1974, 7-20.); A gubacsképződés elméletei (Folia entomologica hungarica, 18., 1965, 389-406.); Cynipi- da-gubacsok - Cecidia Cynipidarum (Magyarország Állatvilága, XII. köt., 1/a füzet, Hymenoptera II. Bp., 1974); A Magyarországi Tanácsköztársaság pénz- rendszere (Bp., 1979); Magyarország papírszük- ségpénzei 1914-től 1919. VIII. 1-ig. I—II. (Bp., 1986). írod.: Rádóczy Gyula: A. B. (Numizmatikai Közlöny, 1979/80); Papp Jenő: A. B. (Folia entomologica hungarica, 41., 1980, 1., 5-8.); RÚL I.: 426. (eltérő halálozási dátum: szept. 5.!). Zombori Lajos Andor Loránd (1906. jan. 8. Bp. - 1966. nov. 17. Bp.): rajztanár, festő- és grafikusművész. - Anyja Orlay Petrich Irma, a neves festő, Orlay Petrich Soma (1822-1880) unokahúga. - Az Orsz. Képzőművészeti Fő- isk.-n Rudnay Gyula tanítványa (1924-től); rajztanári oklevelet szerzett (1928). A főisk. Iparművészeti és Grafikai Tanszékén tanársegéd (1928-1932). A Klösz Grafikai Int. plakátpályázatának nyertese (1932). A székes- fehérvári Ybl Miklós Gimn.-ban rajztanár (1933—1941). Tanári munkája mellett több kiadónak (Stephaneum, Pesti Hírlap, Singer és Wolfner) mese-, regény- és folyóirat-illusztrációkat készített. Az 1930-1940-es évek ifjúsága körében rendkívül népszerűek voltak az általa alkotott, jellegzetes és humoros diákfigurák. Az MNM Természet- tud.-i Múz.-a számára őslénytani rekonstrukciós képeket festett (1939). Tasnádi Kubacska András főig. meghívta a múz. illusztrátorának, muzeológusának (1941-től). A Múz.-ok Központi Igazgatósága által létrehozott Központi Kiállításrendező Csoport vezető művésze (1955-től); ezután munkássága legnagyobb részét a természettud.-i kiáll.-ok művészi illusztrálása tette ki. Nagyméretű falképeivel és diorámák háttérfestményeivel az ősállat- és ősnövény-ábrázolás Európa-hírű specialistája lett. Múz.-i működése alatt 15 nagy kiáll, művészi megjelenítésében vett részt. Nagy művészi invencióval alkotott festményei jelentősen fokozták a kiáll.-ok hatását. Közülük kiemelkedik a Természettud.-i Múz. Afrika élővilága (1950), A Föld és az Élet fejlődéstörténete (1954), Az ember származása (1955), a Növények világa (1964) c. kiáll.-ainak illusztrálása, vmint a szegedi (1954, 1960), a kecskeméti (1962), a gyöngyösi (1964), a miskolci (1964), a komlói (1964), az egri (1965) és a pécsi (1966) természettud.-i kiáll.-ok dioráma-kompozíciói. Alkotásai ott voltak a Tűzoltó Múz. Az ősember és a tűz (1962), vmint a sárvári Tinódiiból) és a nagyvázsonyi Kinizsi-kiáll.-on is (1963). Irod.: KMML I.: 59.; MÉL III.: 11-12.; Magyar festők és grafikusok adattára; Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona; RÚL I.: 471. Kecskeméti Tibor Andrási Tivadar (1893. ápr. 9. Alsórákos - 1941. ápr. 6. Sepsiszentgyörgyi: tanár, lelkész, műfordító, szótárszerkesztő, múzeumőr. - A kolozsvári ref. teológián lelkészi oklevelet, majd a kolozsvári tudományegy. bölcsészkarán tanári képesítést szerzett. Hitoktató a brassói állami polgári leányisk.- ban, majd hosszúfalusi (ma Szecsele része) ref. lelkész (1917-1921), egyúttal óraadó tanár az ottani állami polgári fiú- és leányisk.- ban. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó- Koll. román szakos tanára (1921-től). Lau- sanne-ban francia egy.-i kurzuson vett részt (1924). A Székely Mikó-Koll. polgári leány- isk. tanára (1923-1924,1932-1933). Az impériumváltás után intézményei román iratait fordította, és nyelvleckéket adott magánszemélyeknek, testületeknek, hivatalnokoknak. A Mikó-Koll. internátusi elnöke; bibliaórákat és ifj. konferenciákat, vmint iskolaszövetkezetét vezetett, rektor-ig.-i titkár (1926- ig). Közben árkosi ref. lelkész (1925-től), egyházm.-i hivatalokat töltött be. A Székely Nemzeti Múz. múzeumőri feladatait is ellátta (1921-től). Prédikációi a Debreceni Lelkészi Tárban, vallásos és társadalmi cikkei a bukaresti Életben jelentek meg.
