Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Frivaldszky 288 olyan nagyszerű volt, hogy egymaga már nem győzte a feldolgozást, így kora neves botanikusainak (Rochel Antal, Sadler József) és entomológusainak (Georg Friedrich Treitschke, Christian Friedrich Freyer, Gottlieb August Wilhelm Flerrich-Schäffer) segítségéért kellett folyamodnia. Anyagai alapján készül el számtalan, a tud.-ra nézve új növény és ízeltlábú leírása, közülük nem egy ~ nevét viseli vagy az ő tiszteletére nevezték el. Miközben a Balkán kutatását szervezte és finanszírozta, maga a Kárpát-medencét és környékét utazta be: Vajda Péterrel bejárta az Alföld ÉK-i részét (1840), újra a Magas-Tátrában gyűjtött (1841), a Dunántúlon és Stájero.-ban járt (1842), majd ismét Mehádia és Herkulesfürdő környékén kutatott (1843). 1841-től újabb balkáni expedíciót szervezett, amelyre a gyermekkora óta nála nevelkedő Nogel Istvánt küldte el. Az Isztambulban tartózkodó Nogel gyakran áthajózott az Olymposhoz, ahonnan elsőként küldött bőséges entomológiai anyagot Európába (1841); ebből a gyűjtésből a legtöbb nagy európai múz. őriz eredeti —anyagokat. Nogel ezután Wagner Mórral együtt a Kaukázus vidékére utazott, ahol elsőként gyűjtött rovarokat, és küldte el az igen értékes anyagot Pestre ~nak. ~ közbenjárására az MNM megvásárolhatta a bécsi Georg Friedrich Treitschke híres lepkegyűjt.-ét (2582 faj, 9500 példány), ami által a múz. jelentős összehasonlító anyag birtokába jutott (1842). ~ megbízásából Frivaldszky János és a cipszer Andreas Terren Krétán gyűjtött állatokat és növényeket (1842), majd Isztambul, ill. - Nogel eredményein felbuzdulva - Brussza környékén tevékenykedtek (1844); Frivaldszky 1845 tavaszán, Terren pár hónappal később tért haza; anyagukban számos, a tud.-ra nézve új fajt találtak. ~ maga is látni kívánta a legendás vidékeket; 1846 tavaszán Frivaldszky Jánossal a Balkánon át Isztambulba, majd Brusszába utazott. Az út alatt ~ egészsége megromlott, ezért Korfu szigetét érintve Máltára, majd Szicíliába utaztak. 1850-ben kinevezték az MNM r. őrévé, de egy év múlva egészségügyi okok miatt lemondott; hivatalában Frivaldszky János követte. Ezután erejét teljesen a gyűjteménygyarapításnak és a m. fauna kutatásának szentelte. Különösen érdekelték a szárazföldi csigák, vmint a barlangok faunája. Saját gyűjtéseire és az egyre szaporodó szakirodalmi munkákra alapozva a m. fauna monográfiájának elkészítését tűzte ki célul. Jellemző adatok Magyarország faunájához c., 1864-ben elkészült munkáját az MTA külön jutalomban részesítette és megjelentette (1865). A mű a m. zoológia mérföldköve, amelyben ~ megteremtette a leíró állattan tud.-os nevezetét és stílusát, továbbá - a nyelvújító mozgalom hatására - m. nevezéktant alkotott. Elsőként nevezte a hazai fauna tagjait m. néven, m. rendszert alkotott, és azt alkalmazta is. Kapcsolatai révén jelentős külföldi anyagokra és az országban egyedülálló szakkönyvtárra tett szert, gyűjt.- ében nemcsak európai, hanem ázsiai, afrikai, sőt a trópusi vidékekről származó fajok is voltak. Az MNM 1864-ben megvásárolta csiga- és rovargyűjt.-ét, továbbá herbáriumát és szakkönyvtárát. Ugyanekkor a múz.- nak ajándékozta balkáni expedícióinak teljes dokumentációját, gyűjtőnaplóit, kat.-ait és számos publikálatlan munkáját, köztük az 1838-ban készült, latin-m. nyelvű Növényrendszer Linné szerint c. kéziratot. 1870 ápr.-ában még egyszer útnak indult, Pável János segédjével eljutott Isztambulba, majd Brusszába, ahol megbetegedett, s röviddel hazaérkezése után elhunyt. - Gyűjt.-ei a M. Természettud.-i Múz. gyűjt.-einek törzsanyagát alkotják, az általa leírt fajok nagy része máig érvényes, így neve a modern kat.-okban mindig fölbukkan. Munkásságának többi része feledésbe merült; úttörő Balkán-expedícióinak beszámolóit kizárólag magyarul publikálta, ezek külföldön nem ismertek. Ugyancsak kevéssé ismert a botanikus ~, s nemcsak külföldön, de hazánkban is. F. m.: Közlések a „Balkány" vidékén tett természettudományi utazásról (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 2., 1835, 235-276.); Balkány vidéki természettudományi utazás (uo., 3., 1837,156-184.); Természettudományi utazás a „Balkány" vidékén (uo., 4., 1840, 194-207.); Rövid áttekintése egy természetrajzi utazásnak, az európai törökbirodalomban, egyszersmind nehány a közben újdonat fölfedezett állatnak leírása (A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei, 1., 1845,163-187.); Hazánk faunájára vonatkozó adatok, és a puszta-peszéri erdő (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 9., 1859, 19-28.); Jellemző ada-
