Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
289 Frivaldszky tok Magyarország faunájához (A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei, 9., 1865. 4. köt.), írod.: Abafi-Aigner Lajos: F. I. (Rovartani Lapok, 4., 1897, 5-9.); Endrődi Sebő: Megemlékezés F. I,- ről halálának 100. évfordulóján (Állattani Közlemények, 58., 1971, 3-5.); Bálint, Zsolt-Livier, Alain: Butterfly species-group taxa from the Balkans and western Anatolia attributed to Imre Frivaldszky (1799-1870) (Annales historico-natu- rales Musei Nationalis Hungarici, 93., 2001, 151-198.); Szinnyei III.: 784-790.; Gulyás IX.: 787.; MÉL L: 545-546. Bálint Zsolt Frivaldszky János, frivaldi (1822. jún. 17. Rajec - 1895. márc. 29. Bp.): mérnök, múzeumi igazgató-őr. - 1840-ben Pesten megismerkedett az MNM tisztviselőjével, Frivaldszky Imre zoológussal (~ életrajzírói tévesen tartották őket rokonoknak), aki pártfogásába vette, taníttatta, és házi segítőként alkalmazta; elsősorban a rovarok gyűjtése (Bp.-en és környékén), preparálása és csomagolása volt a feladata. A pesti tudományegy. bölcsészeti karának mérnöki tanf.-án tanult (1840-1848). Egy.-i évei alatt Frivaldszky Imrével bánsági gyűjtőúton volt (1843), majd a görög-török szigetvilágban végzett növény- és állatgyűjtést (1844); Krétáról és Töröko.-ból gazdag zsákmánnyal tért haza. Következő útján Frivaldszky Imrével együtt Töröko.-ban, Isztambul környékén és a Márvány-szigeten, Bursa és Izmir vidékén, majd Korfu, Málta és Szicília szigetén gyűjtött (1846). Itáliában tanulmányozták a nagyobb múz.-okat és gyűjt.-eket, több tudóssal cserekapcsolatba léptek. Későbbi gyűjtőútjai során ~ bejárta többek között a Máramarosi-havasokat, a Magas-Tátrát, a Krassó-Szörény vm.-i havasokat és a Mecsek hegységet. 1850-től kezdve gyakran helyettesítette Frivaldszky Imrét az MNM- ben; annak nyugdíjazása után a Természetiek Tára segédőre, majd r. őre (1852-től). A önállóvá vált Állattári Osztály első ig.-őre (1870-1895). 44 évi múz.-i szolgálata alatt fáradhatatlan gyűjtő-, feldolgozó és rendszerező munkájával megalapozta a tár poloska- (Hemiptera), hártyásszárnyú- (Hy- menoptera), lepke- (Lepidoptera), recés- szárnyú- (Neuroptera) és egyenesszárnyú- (Orthoptera) gyűjt.-eit. A múz.-i rovargyűjt. ~ halálakor 165 000 db-ból állt. Elődjével szemben nem kényszerült arra, hogy gyűjtéseinek egy részét értékesítse, az általa gyűjtött és szerzett állatpéldányok kivétel nélkül az MNM gyűjt.-ébe kerültek. Petényi János Salamon halálakor (1855) a gerinces állatok gyűjt.-ének gondozása és fejlesztése is feladata lett. A mo.-i gyűjtések anyagán túlmenően 1870-től a külföldi expedíciók rovarpéldányainak feldolgozását is vállalta. Ebben az időben kezdődtek azok a nagyobb gyűjtőutak, amelyek az MNM állatgyűjt.-ét a századfordulóra, ill. a 20. sz. elejére az ismertebb európai gyűjt.-ek színvonalára emelték. Feldolgozta, és részben publikálta Xántus János távol-K-i, ill. gr. Széchenyi Béla Belső- és K-Ázsiában gyűjtött rovaranyagát. A gyűjtések és ajándékozások mellett Európa szinte valamennyi jelentős ento- mológusával cserekapcsolatban állt, akiktől számtalan újdonságot és ritkaságot kapott, vagy vásárolt. - Csaknem mindegyik állat- csoport képviselőit gyűjtötte, elsősorban mégis a rovarok kötötték le érdeklődését, amelyek közül legtöbbet a bogarakkal foglalkozott. Hivatalba lépésekor kb. 3500 fajból és mintegy 10 000 példányból álló bogárgyűjt.-t vett át elődjétől. Munkásságának eredményeképpen halálakor kb. 18 000 fajból és mintegy 120 000 példányból álló, rendezett és meghatározott, már európai színvonalon álló gyűjt.-t hagyott hátra. - Működésének súlypontja a leíró állattanra, az anyag- és adatgyűjtésre, az adatok rendszerezésére esett. A m. zoológusok közül elsőként foglalkozott a barlangok állatvilágával. Első publikációjában (1857) három, Biharban felfedezett barlangi bogárfaj leírása szerepel, amelyet aztán több hasonló, új barlangi bogárfajok leírását tartalmazó munka követett. Összeállította a mo.-i futóbogarak listáját és előfordulási adatait (1874), vmint megírta az Eucnemidae bogárcsalád monográfiáját (1879). Hangyákról és rablólegyekről írt értekezései mellett említést érdemel a mo.-i egyenesszárnyúakkal foglalko
