Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

287 Frivaldszky cés rendház, Kőszeg; Stájerházak, Kőszeg, 2000; Chernél István Természetbarát Egye­sület - Erdőgazdasági Rt.) és több latin nö­vénynév is őrzi. F. m.: Növényzet (in: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. I. jelenkor. Szerk. Chernél K. Szombathely, 1877,46-49.); Kőszeg viránya (Értesítvény a kősze­gi Kath. Kisgymnasiumról 1875/76. Szombathely, 1876,3-33.); A kőszegi Katholikus Kisgymnasium ter- ménytári gyűjteményei (Értesítvény a kőszegi Kath. Kisgymnasiumról 1877/78. Szombathely, 1878, 11-23.); Kőszeg és vidékének viránya (Értesítvény a kőszegi Kath. Kisgymnasiumról 1882/83. Szom­bathely, 1883, 2-63.). írod.: Németh Bernát: F. A. (A Pannonhalmi Szt. Benedek-rend kőszegi Kát. Ferenc József Gimná­ziumának Értesítője az 1932-33. iskolai évről, 1933, 8-11.); Pallas, VII.: 609-610.; Szinnyei, III.: 750.; MÉL I.: 540; Gulyás IX.: 668. Balogh Lajos Frivaldszky Imre, frivaldi (1799. febr. 6. Bacskó - 1870. okt. 19. Jobbágyi): zoológus, botanikus, nyelvújító. - Pályafutását gyer­mekkori élményei ha­tározták meg; a Fri­valdszky család birto­kán gyakran vendé­geskedő rokona, Ki- taibel Pál és annak ba­rátja, Sadler József ha­tására szorgalmasan botanizált, de figyel­me egyre inkább a zoológia felé terelő­dött, különösen azután, hogy sikerült Koy Tóbiás nemzetközi hírű budai rovarász ha­lála után annak teljes rovargyűjt.-ét és szak- könyvtárát megvennie. Kezdetben csak a budai hegyekben és a Pesti-síkság turjánvi­dékén, nyírligetes tölgyeseiben kutatott, ahol számos ritkaság mellett a rákosi Ör­dögmalom melletti erdőkben megtalálta az általa „magyar szemőc"-nek nevezett, ma már kipusztult Melanargia suwaroviust. 1818- ban három hétig zoológiái gyűjtéseket vég­zett a Magas-Tátrában, 1819 nyarán a Mátra vidékén kutatott, 1820-ban Mehádia vidékét járta be, majd 1821-ben a Hegyalján gyűj­tött. A pesti tudományegy. Orvosi Karán 1822-ben fejezte be orvosi tanulmányait. Az MNM Temészetiek Tárában segédőrként dol­gozott (1822-től). 1300 forintért megvásárol­tatta a bécsi Csász. és Kir. Udvari Színház színésze, Ferdinánd Ochsenheimer híres lepkegyűjt.-ét, amely a Koy-féle hagyaték­kal együtt már biztos szakmai alapot terem­tett ahhoz, hogy komoly tud.-os munkát végezzen az állattan terén. Ambiciózus ter­veket készített Mo. és a Balkán zoológiái és botanikai feltárására. A legmagasabb fóru­mokhoz kutatásai támogatása végett be­nyújtott kérvényeinek hatástalansága miatt kutatásait saját maga finanszírozta, úgy, hogy a Pest-Buda környékén gyűjtött ritka vagy éppen új fajok példányait könyvre vagy más országokból származó anyagokra cserélte, ill. eladta. Ebből a kis tőkéből két újabb mehádiai expedíciót szervezett, ame­lyen kísérője a körmöcbányai születésű Füle András volt (1822, 1829). Fülét bevezette az entomologia rejtelmeibe, és segédként alkal­mazta. Saját költségén megszervezte az első balkáni expedíciót, amelynek vezetője Füle András lett (1833), társául ~ a mehádiai ro­mán nemzetiségű, írástudatlan Manulescu Szilárdot választotta. Macedónián keresztül Filippopóliba, majd Szlivnóba utaztak, és a Balkán-hegység lábánál gyűjtöttek. Füle az egyik gyűjtőútról nem tért vissza, vsz. rab­lótámadás áldozata lett. Az expedíció ered­ményeiről a Magyar Tudós Társaság Évköny­vei 1835. évi második kötetében számolt be, és egy, a tud.-ra nézve új növény génuszt, 3 növény-, 10 lepke-, 24 bogár- és 3 földicsiga- fajt írt le. 1834-ben a Berlinben született Carl Hinkét bízta meg egy újabb expedíció veze­tésével, a segéd újra Maulescu lett. Rumélia D-i részén kutattak, 1835-ben Karlovóból jártak föl a Balkán-hegység havasaiba, 1836 folyamán Macedóniát járják be. Hinke az expedíció végén megbetegedett, majd meg is halt, a gyűjtött anyaggal ismét Manulescu tért haza 1837 tavaszán. ~ erről az expedíci­óról is a Magyar Tudós Társaság Évkönyvében számolt be (1837), s 6 növény-, 3 lepke- és 9 bogárfajt írt le mint a tud.-ra nézve új ta- xont, továbbá a 20. sz.-ban Európa egészét meghódító balkáni gerlét, „félholdas ga­lamb, Columba dedaocto" néven. Munkás­ságára a m. tudományosság is fölfigyelt; a M. Tudós Társaság r. tagjává választotta. ~ egy közleményében (1840) leírt 12 új nö­vényfajt, de a Hinke által gyűjtött anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom