Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
Alpár 12 nek metodológiája és megismerésbírálati tárgyalása új alapokon c., hatalmas tanulmányán. Nem csupán utazó, hanem szisztematikai problémákkal is megbirkózó tudós is volt; a Kárpát-medencében élő, taxonómiai szempontból legnehezebbnek számító fajcsoport, a sárga billegető (Motacilla flava) alakköreivel is foglalkozott. Szoros összeköttetésben állt kora legjelentősebb ornitológusaival. Tanulmányaiban a Ny-mo.-i madárfauna ismeretéhez szolgált értékes adatokkal. Első ázsiai utazása előtt török nyelvészeti tanulmányokat is folytatott, majd az út során megtanult folyékonyan kirgizül. Állattani eredményei mellett néprajzi megfigyelései és leírásai napjainkban is alapvető forrásmunkák. Nyelvészeti, etnográfiai írásai a Keleti Szemlében és a Néprajzi Értesítőben jelentek meg. Élete későbbi szakaszában, de még borostyánkői évei alatt, a második ázsiai útról, Przsevalszkból magával hozott kirgiz ifjú, az énekmondó „akin", Turgan Bez- dikján segítségével folytatta kirgiz nyelvészeti kutatásait. Turgan segítségével ismerkedett meg a kirgizek nemzeti eposzával, a Manasz-szál, amelyből Munkácsy Bernát Keleti Szemléjében tett közzé (1912) egy szép epizódot, Manasz búcsúját feleségétől és újszülött fiától. F. m.: Ornithologisches und taxidermistisches von der Millenniums-Ausstellung (Ornithologisches Jahrbuch, 7., 1896, 205-227.); Addenda zur Ornis Ungarns (Ornithologisches Jahrbuch, 9., 1898, 83- 112.); Madártani betekintés a román Dobrudzsába (Aquila, 8., 1898, 1-207.); Kara-kirgiz nyelvészeti jegyzetek (Keleti Szemle, 2., 1901,108-122.); Utazásom orosz Turkesztánba (Bp., 1901); Centralasien die Urheimat der Turkvölker (Keleti Szemle, 3., 1902, 179-207.); Vándorutam Ázsia szívébe (Bp., 1903); A kara-kirgizek ornamentikája (A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, 5., 1904, 165-185., 213-233.); Der Abschied des Helden Manas von seinem Sohne Sémetéj (Keleti Szemle, 12., 1911, 216-223.). Irod.: Csörgey Titusz: Dr. A. Gy. (Aquila, 38-41., 1934, 472-473.); Csaba József: A. Gy. dr. (Vasi Szemle, 21., 1967, 588-592.); Hegyi Imre: A. Gy. (in: Messzi népek magyar kutatói. Bp., 1978); Sán- tha István: A „másik" Almásy (Élet és Tudomány, 1997, 910-914.); Vig Károly: Egy tudós utazó a századelőről. A. Gy. állattani kutatásai Belső- Ázsiában (Vasi Szemle, 53., 1999, 733-766.; bibl.val); Gulyás I.: 428-429.; MÉL I.: 23. (téves születési adatokkal: Kétegyháza, 1864. okt. 15.!); MNL l. : 60.; MÚL: 18. (téves halálozási nap: szept. 23.!). Kodolányi János, ifj., Vig Károly Alpár Ignác; ered. (1880-ig) Schökl (1855. jan. 17. Pest - 1928. ápr. 27. Zürich): építész- mérnök. - Apja Schökl Mátyás grazi származású asztalosmester, tekintélyes, vagyonos terézvárosi polgár. Anyja Eisele Mária, egy pesti gyáros lánya. - A belvárosi reálisk. elvégzése (1870) után kőműveslegénnyé avatták (1873). A Ha- litzky-Hauszmann- irodában gyakornok (1873-1874). A berlini Építészeti Akad. hallgatója (1874 őszétől); építész oklevelet szerzett (1877). Hosszabb tanulmányutat tett Itáliában (1877-1881). A bp.-i József Műegy.- en Hauszmann Alajos tanársegéde (1882— 1888). Önálló irodát nyitott (1889-től), saját bérházában (Almásy tér 15.) lakott (1918-ig). A József Műegy. r. tanára (1922-től). - Első műveit (fürdők, középületek, templomok, bérházak, kaszárnyák) Erdély és a Felvidék városaiba, vmint Bp.-re tervezte; első pályadíjas munkája a herkulesfürdői fürdő épülete (1887). Építészeti tevékenységének legfontosabb korszaka a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódott; az ezredéves kiáll, történeti csarnokának tervezésére 1893. febr. 8- án kiírt pályázaton 11 pályamunka közül az első fordulóban Pfaff Ferenc, Tandor Ottó, Schikedancz Albert mellett ~ pályázatát tartották a legjobbnak. A második pályázatot (1893. okt. 15.-dec. 31.) a négy legfontosabb m. építészeti stílusban (román, gótikus, reneszánsz, barokk) megoldott épületkomplexum tervével ~ nyerte meg. Az épületcsoportba elhelyezendő anyag számára 1896- ban Darányi Ignác mezőgazdasági miniszter megalapította a M. Mezőgazdasági Múz.- ot. Az 1899-ben lebontott ideiglenes épület helyére - Benczúr Gyula, Lotz Károly, Lyka Károly javaslatára - ismét ~ kapott megbízást. A tervei alapján 1902 és 1907. jún. 9. között elkészült épületkomplexum a mo.-i román kori építészet számos elemét foglalja