Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Ferri 272 származó Puttó delfinnel, Riccio klasszikus remeke, az Európa elrablása, vagy a világhí­rű, Leonardo da Vincitől származó lovas szobor (Ugrató harcos). A reneszánsz művek mellett néhány barokk kisbronzot is tartal­maz a —gyűjt., pl. a római barokk keresett mestere, Algardi által készített Herkules küz­delme a Iernai hydrával c. kisbronz szoborcso­portot, a Neptunust ábrázoló, egyedülálló­an értékes német reneszánsz kisbronzot, vmint ólomreliefeket a mo.-i barokk szobrá­szat legjobb mesterétől, Georg Raphael Donnertől. — Önéletírása az MNG Adattá­rában található. írod.: Meller Simon: F. I. élete és művészete (Bp., 1905); Wallentim D'.: F. I. levelei (Rimaszombat, 1912); Meller Simon: F. I. bronzgyűjteményének kiállítása (Bp., 1917); P. Balás Edit: F. I. Pásztor­lánykájának családfája (MNG Évkönyve, Bp., 1970/71); Cifka Péter: A pályakezdő F. I. (in: Mű­vészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor Anna, Sza­bolcsi Hedvig. Bp., 1978, 465-514.); Tímár Árpád: Vita F. I. Mátyás-emlékmű tervéről (Acta Histo­riae Artium, 21., 1993, 163-202.); MűvLex (1935) I.: 311-312.; MűvLex (1966) II.: 45-46.; MÉL 1.: 511-512. Eisler János Ferri Lipótné, gr., Wodianer Anna (? - 1919. dec. 22. Graz): műgyűjtő. - Apja br. Wodianer Mór főrendiházi tag, a Dunagőz- hajózási Társaság vezérig.-ja. - Grazi ottho­nában porcelánok, műbecsű bútorok vették körül. 1920-ban nyilvánosságra hozott vég­rendeletében számos műtárgyat az Iparmű­vészeti Múz.-ra hagyott. A hagyaték átvéte­le, leltározása évekig elhúzódott, az osztrák hatóságok lassították a tárgyak átadását. A kollekcióban itáliai barokk alacsony író­szekrény (ribalta), delfti díszedény, bécsi porcelán éppúgy található, mint itáliai fa­janszáru. A gyűjt, legnagyszerűbb részei a csipkék, amely - Hatvány Józsefné gyűjt­ővel együtt - az Iparművészeti Máz. csipke­kollekciójának alapja lett. ~ gyűjt.-ében megtalálhatók az egykori nagy csipkekészí­tő központok - a 16-18. sz. folyamán Itália, Flandria, Franciao. - termékei. A gyűjt.-t 1931-ben kiáll.-on mutatták be. írod.: Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Ma­gyarországon (Bp., 2000, 42.). Horváth Hilda Fettich Nándor (1900. jan. 7. Acsád ­1971. máj. 17. Bp.): régész. - A Pázmány Pé­ter Tudományegy.-en latin és történelem tantárgyakból szak­vizsgát tett (1921), majd Pannóniái foga­dalmi táblák c. érteke­zésével régészetből bölcsészdoktori okle­velet szerzett (1922). Zenei tanulmányokat is folytatott; a Zene­akad. fuvola tansza­kának növendéke (1921-1923). Az MNM Népvándorlás-kori Osz­tályának szakdíjnoka (1923-1926), múz.-i se­gédtiszt (1925); közben Bécsben, majd a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Berlinben folytatott tanulmányokat. I. osztá­lyú múz.-i segédtiszt (1925-től); oroszo.-i ta­nulmányúton járt (1926 második fele). Az MNM Érem- és Régiségtára népvándorlás kori gyűjt.-ének kezelője (1930-tól), majd a Régészeti Tár ig.-ja. A Pázmány Péter Tudományegy.-en a népvándorlás kora ré­gészetének magántanárává képesítették (1929-1950). Az MNM képviseletében részt vett a Madridban megrendezett Nemzetkö­zi Muzeológiai Konferencián (1934). Isztam­bulban, a török történeti kongresszuson ha­zai kutatásainak eredményeiről tartott elő­adást (1938). Dalmáciái tanulmányútja után írta meg A honfoglaló magyarság fémművessé­ge c. tanulmányát. Kijevben és Moszkvában járt tanulmányúton (1935), majd - részben ennek eredményeképpen - László Gyulával együtt részt vett a kijevi múz. anyagának mentésében, a műtárgyak szakszerű csoma­golásában (1941. dec. 3.-1942. jan. 18.); Erről az időszakról az ún. Kijevi naplóban szá­molt be. Hóman Bálint, az MNM elnöke megbízta, hogy gr. Zichy István, a M. Törté­neti Múz. főig.-jának távollétében lássa el az intézmény főigh.-i teendőit (1944. okt. 18.). A múz. vezetését 1945 jan.-jában vette át; az intézmény védelmében nagy hasznára volt orosz nyelvismerete. Megbízatásáról lemon­dott (1945. ápr. 13.), de nyugdíjazásáig a múz. Régészeti Tárának ig.-őre maradt. AII. vh. után szakmai karrierje törést szenvedett. A múz.-i igazoló biz. jelentése alapján elő­ször 1945-ben, majd visszahelyezése után

Next

/
Oldalképek
Tartalom