Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

A

Allodiatoris 10 Allodiatoris Irma, Lackner Kálmánná (1912. febr. 1. Arad - 1988. márc. 7. Bp.): tu­dománytörténész, bibliográfus. - Családja 1921-ben repatriált Aradról Bp.-re. A Páz­mány Péter Tudományegy.-en természet­rajz-földrajz szakos tanári (1930-1934), majd embertan, állattan, geológia tárgyak­ból doktori oklevelet szerzett (1937; Adatok az alföldi Arpádkori magyarság anthropológiájá- hoz c. értekezésével). A Pázmány Péter Tudományegy. Anthropológiai Int.-ében fi- zetéstelen gyakornok (1937-1939. szept.), az MNM M. Biológiai Int.-ében könyvtáros (1939. júl.-okt.), az MNM Állattárában mi­niszteri ösztöndíjas, szolgálattételre beosz­tott helyettes tanár (1939. nov. 1-jétől), kise­gítő könyvtáros (1941. febr.-ig), főisk.-i ké­pesítésű gyakornok, ugyanebben az évben átminősítve a helyettes tanárok státuszába. Közben néhány évig az orvosegyetem Köz­egészségügyi Int.-ében is dolgozott. A Val­lás- és Közoktatásügyi Min. felszólítására igazolta korábbi állami szolgálatát (1941), s r. tanári kinevezést kapott (1943-tól). 1939- 1944 között nyaranként 2-3 hónapot a tiha­nyi M. Biológiai Kutató Int.-ben töltött, ahol az ügyvezető ig. munkatársa volt. Az Orsz. M. Természettud.-i Múz. (OTM, később Ter­mészettud.-i Múz.) állományába kerülve önálló muzeológus, majd a Tasnádi Kubacs- ka András főig. által javasolt új gyűjtemény­tár, a Természettudomány-történeti Tár fel- állítója (1949-től), később vezetője (1976. máj. 15-éig; nyugdíjazásáig). - Múz.-i könyvtárosként az új könyvek, folyóiratok, különlenyomatok leltározását és kezelését végezte. Közben az OTM Állattárának Em­lős Gyűjt.-ében található gorillakoponyák craniometriai vizsgálatát, továbbá egy.-i hallgatónőkön antropometriai méréseket végzett, és statisztikailag feldolgozta a Má­ria Terézia Laktanya 60 ezer antropometriai mérőlapját. Részt vett az erdélyi faunakuta­tásban (1943. júl. 14-30.). Soós Árpáddal együtt állattani gyűjtéseket végzett Székely­földön (Csíkszentdomokos, Marosfő). A M. Biológiai Kutató Int.-ben Wolsky Sándor munkatársaként szövettani metszeteket ké­szített. A Természettudomány-történeti (ké­sőbb Tudománytörténeti Gyűjt.) vezetője­ként számos neves természettudósunk re­likviáját szerezte meg. Az 1950-es éveket jel­lemző „hivatalos eljárások"-on kívül igény­be vette személyes ismeretségeit is, hogy a gondjaira bízott gyűjt.-t gyarapíthassa. Köz­reműködése révén került a múz. állományá­ba többek között Böckh Hugó és János geo­lógusok, Gayer Gyula botanikus, Dudich Endre, Kolosváry Gábor, Lendl Adolf és Varga Lajos zoológusok tud.-os hagyatéka. Neki köszönhetően maradtak fenn a Ma­gyarhoni Földtani Társulat korai időszakára vonatkozó levéltári dokumentumok. Nyug­díjazása után már 200 iratfolyóméter meny- nyiségű volt a történeti gyűjt, állománya. Az 1950-es években rádió-előadásokat is tartott. Tudománytörténeti munkássága során szá­mos biográfiai cikket közölt neves hazai és külföldi természettudósokról a Búvár, az Élet és Tudomány, az Élővilág c. folyóiratok­ban és a napilapokban. Az Új Magyar Lexi­kon, a Természettudományi Lexikon, a Magyar Életrajzi Lexikon és a józsefvárosi lexikon mun­katársa. Számos tudománytörténeti vonat­kozású kiáll.-t rendezett; pl. a lillafüredi Herman Ottó-nyaraló (Pele-ház) első biog­ráfiai kiáll.-át. Jelentős szakbibliográfusi tevékenysége is; összeállította a m. antropo­lógia szakirodalmát, elkészítette Daday Je­nő és Szilády Zoltán zoológiái könyvészeté- nek folytatását, az 1900-1925 között megje­lent állattani irodalom bibliográfiáját. Hoz­zákezdett az 1925-1945 közötti korszak zoo­lógiái irodalmának összeállításához is; az anyag egy része cédulákon maradt fenn. - A Magyarhoni Földtani Társulat Tudomány- történeti Szakcsoportjának (1977-től Szak­osztályának) tagja (1970-től), elnöke (1973­1985). A TIT bp.-i Biológiai Szakosztályának elnökségi (1954-től), a M. Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja (1968-tól), a MTESZ Tudomány- és Ipartörténeti Biz.- ának tagja (1968-tól). F. m.: Magassági és súlynövekedési vizsgálatok buda­pesti középiskolásokon (Sportorvos, 1939); Untersu­chungen über die Wirkung das Colchicins bei Amphi­bien. 11. Histologische Befunde an Colchicinbehandel- ten Froschkeimen. Wolsky Sándorral (Magyar Bio­lógiai Kutató Intézet Munkálatai, XIII., 1941); A Kárpát-medence antropológia bibliográfiája. Bibliogra­phie der Anthropologie des Karpatenbeckens (Bp., 1958); Bibliographie der Zoologie im Karpatenbecken 1900-1925 (Bp., 1966); A Természettudományi Mú­zeum Tudománytörténeti Gyűjteményének ismertetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom