Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

261 Fél szörményi Városi Múzeum Közleményei, 3. Haj­dúböszörmény, 1948); A Hajdúsági Múzeum meg­alapítása (Déri Múzeum Évkönyve, 1957, 195- 201.); Hol felejtett csapot papot Csokonai Vitéz Mi­hály? (Hajdúsági Múzeum Küzleményei, 4., 1958); Vid középkori falu története, régészeti leletei (uo., 5., 1959); Hajdúböszörmény helyneveinek adat­tára (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadvá­nyai 102. sz. Bp., 1959). írod.: Gulyás VIII.: 684-686. Bencsik János Fekete Sándor, nagyiványi (1885. jan. 9. Nagyvárad -1972. szept. 15. Bp.): orvos, szü­lész-nőgyógyász, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy. Orvostud.-i Karán doktori ok­levelet szerzett (1908). A bp.-i tudományegy. Élettani Int.-ében (1907-1909), majd az II. sz. Női Klinikán tanársegéd (1909-1921), az I. vh. alatt katonaorvos, frontszolgálatot telje­sített. Az Apponyi Poliklinika főorvosa (1921-1935), ig. főorvosa (1935-1963), a Páz­mány Péter Tudományegy.-en a szülészet és a nőgyógyászat élettana tárgykörének ma­gántanára (1922-1946). 1944-ben megtagadta kórháza Bp.-ről való kitelepítését. Egy.-i r. ta­nárrá nevezték ki (1946), de politikai okokból nem foglalhatta el kijelölt tanszékét, s to­vábbra is int.-e (akkor már Szövetség utcai Kórház) élén maradt. 1963. okt. 4-én nyugdí­jazták, de 1964. febr. 1-jén reaktiválták, és ki­nevezték a szervezés alatt álló Semmelweis Orvostörténeti Múz. ig.-jává. 1971-ben végleg nyugalomba vonult. - Fontos eredményeket ért el a nőgyógyászati élettan, a műtéti nar­kózis, a szülés mechanizmusának kutatása területén. Jelentős szerepet játszott a m. orvo­si szakirodalom bel- és külföldi népszerűsíté­sében. A Semmelweis Orvostörténeti Múz. élén kezdett el orvostörténelemmel, főként Semmelweis Ignác munkásságával foglal­kozni. Tisztázta Semmelweis szerepét az 1848-1849. évi forradalomban, megvizsgálta a Semmelweis-doktrína előzményeit, kutatta a bábaképzés történetét, megírta a Tauffer Vilmos munkásságát értékelő monográfiát. - A M. Gynekológiai Társaság titkára, elnöke (1935-től), több külföldi társaság tb. és 1. tag­ja. - Az orvostud.-ok kandidátusa (1952), doktora (1955). A M. Orvostörténeti Társaság Weszprémi István-emlékérme (1970), Balas- sa-érem (1931). F. m.: A női nemző szervek működése és hatása a szer­vezetre (Bp., 1929): A havi vérzés elmélete és kliniku- ma. Farkas Károllyal (Bp., 1953); Nőgyógyászat. Egy.-i tankönyv (Bp., 1953); A terhességi toxicosisok (Bp., 1959); Tauffer Vilmos. Adatok a magyar szülé­szet és nőgyógyászét történetéhez 1851-1934 (Bp., 1972). írod: Kapronczay Károly: F. S. (Orvosi Hetüap, 1977. 7.); Gulyás VIII.: 688-689.; MÉL III.: 200.; RÚL 6.: 62. Kapronczay Károly Fél Edit (1910. szept. 16. Kiskőrös - 1988. jún. 28. Bp.): etnográfus. - A szegedi Ferenc József Tudományegy.-en német-francia sza­kon tanult, közben néprajzot is hallga­tott (1930-1934), böl­csészdoktori okleve­let szerzett (1935). Az MNM Néprajzi Osztá­lyának díjtalan gya­kornoka (1935-1940), a Néprajzi Múz. se­gédőre (1940-1946), őre (1946-1951), tud.- os munkatársa (1951-1958), osztályvezetője, igh.-e (1958-1971; nyugdíjazásáig). A II. vh. idején és utána ösztöndíjjal Franciao.-ban járt (1940-1941, 1947-1948), ill. közben ha­zatérve Martoson társadalomnéprajzi kuta­tásokat végzett (1941-1944), majd a Skót Missziónál talált menedéket (1944-1945). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en A néphagyomány társadalomtani szemlélete c. tárgykörben magántanári képesítést szer­zett (1946); az egy.-en csak fél évig tanítha­tott, ezután lakásán tartott nem hivatalos szemináriumokat. - A Néprajzi Múz. Textil- és Viseletgyűjt.-ében dolgozott. Amikor át­vette a gyűjt.-t, abban igazolhatóan mintegy 20 000 tárgy volt; nyugdíjazásakor közel 37 000 db-ot számlált. A gyűjt, gyarapítása­kor - elődjével, Györffy Istvánnal ellentét­ben - nem az egyes darabokból összeállított, az élettől sokszor elvonatkoztatott sorozato­kat, hanem a valóságban ténylegesen össze­tartozó, egyidejűleg megjelenő együtteseket tartotta a legfontosabbnak. Irányításával az eredeti használók komplett öltözeteket, ill. lakástextil-együtteseket adatoltan vittek be a múz.-ba, így tudta megvalósítani azt a tö­

Next

/
Oldalképek
Tartalom