Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Fejős 260 vett részt Olaszo.-ban, Málta szigetén és Erdélyben. Életének utolsó 31 évét családjával együtt Venezuelában és Svájcban töltötte, ez idő alatt is folytatta gyűjtőmunkáját. 1917- től kezdve 43 tud.-os és ismeretterjesztő cikket írt, főként m. és német nyelven. F. m.: Beiträge zu einer Monographie der fossilen Ophisaurier (Paleontologia Hungarica, 1., 1923, 123-220.); Beiträge und Berichtungen zum Amphibi- en-Teil des ungarischen Faunenkataloges (Fragmenta faunistica hungarica, 6., 1943,42-58.); Beiträge und Berichtungen zum Reptilien-Teil des ungarischen Faunenkataloges (uo., 6., 1943, 81-98.); Adatok Erdély herpetológájához. A magyar faunakutatás eredményei (Annales historico-naturales Musei Nationa- lis Hungarici, 1., 1944, 88-96.). írod.: Dely Olivér György: In commemoration of Mrs. Baron Géza Fejérváry, Dr. Aranka Láng (Miscellanea Zoologica Hungarica, 12., 1988,121- 126.). Vörös Judit Fejős Imre (1899. márc. 23. Szekszárd - 1965. márc. 8. Csákvár): irodalomtörténész. - A bp.-i tudományegy. BTK-n végzett; irodalomtörténet, esztétika és filozófia tárgyakból bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1927; disszertációja Modem magyar romantikus költők [Szekszárd, 1927] címmel jelent meg). Az MNM Orsz. Széchényi Könyvtárában díjtalan gyakornok (1927-1929), az újonnan létesített Parlamenti Múz. munkatársa (1929-től); a múz. kifejlesztése jórészt az ő érdeme. A Parlamenti Múz. minisztertanácsi határozattal való megszüntetése (1949) után a múz.-i anyag jelentős része az MNM-be került, s ~t is oda helyezték át. Az MNM Történelmi Képcsarnok (TKCS) osztályvezetője (1950-1963, nyugdíjba vonulásáig); az utolsó két évben az Újkori Osztály vezetője is. Elsősorban az MNM és a TKCS történetét kutatta, a témakörből hatalmas levéltári anyagot gyűjtött össze, amelynek feldolgozását rendszeresen publikálta. Forgatókönyve alapján rendezték az MNM (1952), ill. a TKCS évfordulós kiáll.- ait (1959). Ikonográfiái munkásságát a múzeumábrázolások összegyűjtésével kezdte. Később foglalkozott portré-ikonográfiával is (Vörösmarty arca. Irodalomtörténeti Füzetek 8. Bp., 1956). Kossuth Lajos fényképeinek feldolgozásakor foglalkozott először fotótörténettel; az akkor még a TKCS-ban lévő múz.-i fotógyűjt.-t is kezelte. Ikonográfiái és fotótörténeti szempontokra egyaránt tekintettel volt a gyűjt, bővítésekor, ennek eredményeképpen a TKCS fotóanyaga mintegy tízszeresére növekedett. Életművének jelentős része fotóelméleti és fotótörténeti forrásgyűjt.-e és ezzel kapcsolatos publikációs tevékenysége. Megteremtette a Fényképezés magyar úttörői c. sorozatot, amelyben a legnevesebb m. fényképészek monográfiái jelentek meg. A M. Fotóművészek Szövetsége munkáját is segítette, amikor kialakította annak fotótörténeti gyűjt.-ét. Tanulmányai főként a Folia Archaeo- logicában, a Magyar Építőművészetben, a Numizmatikai Közlönyben, az Irodalomtörténetben, továbbá a Fotó és a Fényképművészeti Tájékoztató c. szaklapokban jelentek meg. F. m.: A Nemzeti Múzeum tervezett loggiái (Magyar Építőművészet, II., 1953,176-180.); Százéves a Múzeumkert (Bp., 1855); A Nemzeti Múzeum ábrázolásai (Folia Archaeologica, VII. 1955, 213-222.); Kossuth fényképei (uo., VIII., 1956. 197-203.); A Nemzeti Képcsarnok Alapító Egylet története (Művészettörténeti Értesítő, VI., 1957,37-47.); A Magyar Történelmi Képcsarnok 75 éve (Múzeumi Értesítő, VIII., 1959. 133-154.); A Magyar Nemzeti Múzeum története. I—II. Korek Józseffel (Folia Archaeologica, XVI. 1964. 267-281.; XVII., 1965, 285-301.). írod.: Rózsa György: F. I. (Folia Archaeologica, 1965); F. I. (Fényképművészeti Tájékoztató. Bp., 1965), Rózsa György: A fotótörténész (Fotóművészet, 1983. 4.); Gulyás VIII.: 611.; RÚL VII.: 35. (eltérő adat: a parlamenti múz. őre 1936-tól!). Basics Beatrix Fekete Péter, H.[Halasi] (1880. dec. 26. Hajdúszoboszló - 1966. máj. 27. Cegléd): tanár, múzeumigazgató. - A Szegedi Tanárképző Főisk.-n polgári iskolai tanári oki. szerzett. A nagyszalontai polgári isk. ig.-ja, a trianoni békeszerződés (1920) után Romániában „persona non gratá"-nak nyilvánították. A hajdúböszörményi polgári lányisk. ig.-ja, a Hajdúsági Múz. alapítója, a Városi Múz. mb. ig.-ja (1924-1928), majd ig.-ja (1928-1951, 1957-1960). A Hajdúböszörmény és vidéke c. városi lap szerkesztője, utóbb fő- szerkesztője (1928-1939). F. m.: A Hajdúhét történelmi és néprajzi kiállítása (Hajdúböszörmény, 1937); A Hajdúk és a Hajdúkerület története (Hajdúböszörmény, 1939); Hajdúböszörmény részvétele a szabadságharcban (Hajdúbö-
