Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Fejérváry 258 be is. A porosz W. von Zahntól (1800-1871), a pompeji, herculaneumi, stabiaei épületdíszekről, falfestményekről, mozaikokról kiadott könyvsorozat szerzőjétől ekkor szerezték meg a Pompejiből származó, Phae- drát ábrázoló római freskótöredéket, Nápolyban Casanova műkereskedőnél vették meg az Armentumból, feltehetően sírleletből való Lovas harcos bronzszobrát (Kr. e. 560-550). Mindkét tárgy ma a British Museum jeles darabja. Velencében Pulszky szemelte ki, s nagybátyjával meg is vásároltatta a Sanquirico műárusnál eladásra kerülő Grimani-gyűjt. egyik ékességét, később a Pulszkyak egyik kedvenc darabjává váló ún. Grimani-kancsót (ma a Szépművészeti Múz. Antik Kiáll.-ának egyik fődarabja). Bécsben Steinbüchel hívta fel figyelmüket J. D. Böhm (1794-1865) udvari éremvésőre, az éremvéső akad. ig.-jára, aki ettől fogva ~nak közvetített az egyes gyűjtők felé. 1835-ben ~ az eperjesi Pulszky-házban a gyűjt.-t befogadó helyiségeket magánmúz.- má alakította át. Ebbe a kis múz.-ba kerültek 1835-ben az időközben elhunyt barát, Wiczay Mihály gemmáinak és elefántcsontjainak bécsi aukciójáról megszerzett kiválóbb darabok. Újabb Ny-európai tanulmányútra 1836-ban vitte unokaöccsét, ekkor Párizsban N. Réviltől sikerült több antik darabot megvásárolniuk, majd - Révil halála után ~ állandó párizsi megbízottján, Rollinon keresztül - további bronzszobrokhoz jutott (1840). A gyűjt, feldolgozásának munkálatai 1937-ben kezdődtek meg; Pulszky és Eperjesre látogató barátja, Henszl- mann Imre együtt tanulmányozta a gyűjt.-t, amelyet később mindketten többször bemutattak, leírtak. 1842-ben Liber Antiquitatis címlappal két bécsi festő, J. D. Böhm fia, Wolfgang Böhm és barátja J. Bucher (1821- 1882) készített Eperjesen aquarelleket a műtárgyakról. Bucher 1843-1844-ben további darabokat örökített meg a gyűjt.-ből, sőt 1843-ban ő festette meg ~ egyik képmását. (Az 1844 után vásárolt darabok közül többet Varsányi János [1808-1877] festő-mérnök ceruzarajzsorozata ábrázol; Varsányi ezeket vsz. a gyűjt. 1853. évi londoni kiáll.- ára készítette.). ~ és Pulszky utolsó nagy, közös itáliai útjára 1843-1844-ben került sor, amelyen J. D. Böhm is részt vett. 1846ban, az orvosok és természetvizsgálók Kassán és Eperjesen megrendezett VII. orsz. összejövetelén vált közismertté a gyűjt. Az 1848-1849. évi forradalom kirobbanása a családot szétzilálta, s ~t külön megviselte, hogy Pulszkyt politikai közszerepvállalása tőle messze, bécsi funkcióba, majd londoni kiküldetésbe szólította. Ráadásul 1848 tavaszán ~ elveszítette testvérét, Fejérváry Apollóniát (Pulszky Ferenc anyját). Bár a forradalom leverését követően még kijuttatott unokaöccséhez leveleket, a Pulszkyval tartott kapcsolat miatt őt ért hatósági veg- zatúrák (többnapos házi őrizet) megtörték. Sírja a bp.-i Kerepesi temetőben található. - Pulszky bankári közvetítők segítségével kivitette magához a londoni emigrációba a kollekciót, és ~ emléke előtt tisztelegve 1853-ban kiállíttatta; a kat.-t Henszlmann írta. Az eredeti —gyűjt, végső állapotát tükröző kát. 693 tételt tartalmazott, de a tárgyak nagy részének európai múz.-ok között való szétszóródását eredményező 1868. évi párizsi aukción már joggal szerepelt —Pulszky gyűjt.-ként (936 tétellel), mivel addig Pulszky újabb vásárlásai és eladásai is jelentősen meghatározták a gyűjt, arculatát. írod.: Pulszky Ferenc: Életem és korom. S. a. r., előszó, jegyzetek: Oltványi Ambrus. I—II. (Bp., 1958); Catalogue of the Collection of the Monuments of Art formed by the late Gabriel Fejérváry, arranged and described by Doctor E. Henszlmann (London, 1853); Catalogue des antiquités grecques, romaines, du Moyen-age et de la Renaissance composant la collection de MM. De Fejervary [sic!]-De Pulsky... (Paris, 1868); Szilágyi János György: Pulszky Károly ifjúságának környezete. A Fejérváry-Pulszky gyűjtemény kialakulása és sorsa. A Pulszky szalon (in: Pulszky Károly emlékének. Szerk. Mrávik László. Bp., 1988, 30-43.); Szilágyi János György: „Ismerem helyemet" (A másik Pulszky-életrajz). A Fejérváry-Pulszky gyűjtemény ókori anyaga. Források az antik tárgyak gyűjteményének történetéhez (in: Pulszky Ferenc [1814-1897] emlékére. Bp., 1997, 24-36.); Szentesi Edit: Josef Daniel Böhm Parthenon fríze. A Fejérváry-gyűjtemény az eperjesi Pulszky-házban (uo., 56-69.); Gesz- telyi Tamás: Vésett ékkövek Pannóniában (Bp., 1998, 32-33.). Gaboda Péter
