Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
259 Fejérváryné Lángh Fejérváry Géza Gyula, mezőkeresztesi br. (1894. jún. 25. Bp. - 1932. jún. 2. Bp.): tanár, biológus, herpetológus, gyűjteményvezető. - Nagyapja Fejérváry Géza (1833- 1914) honvéd tábornok, politikus, Mo. miniszterelnöke. Felesége Fejérváryné Lángh Aranka Mária tanár, herpetológus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en zoológia szakon végzett (1916); uo. bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1917). Az MNM Állattárának önkéntes munkatársa, a Kétéltű- és Hüllőgyűjt. kezelője (1913-1915); a Pázmány Péter Tudományegy. Állattani és Ösz- szehasonlító Bonctani Tanszékén Méhely Lajos asszisztense (1915-1916); az MNM Állattárában a Kétéltű- és Hüllőgyűjt. hivatalos vezetője (1916-1930), emellett a pécsi Erzsébet Tudományegy. magántanára (1924— 1930), az állattan ny. rk. tanára (1930-1932). - Tud.-os munkássága elsősorban az élő és fosszilis kétéltűek és hüllők morfológiai, anatómiai és szisztematikai vizsgálatára terjedt ki. A fosszilis Varanus- és Megalania- fajokról írt monográfiájával (1918) vált elismertté külföldön is, amelyben összehasonlító csonttani vizsgálatokat végzett 13 kihalt és 24 élő varánuszfajon, és megalkotta elméletét a Varanusok vándorlásáról, elterjedéséről. Megpróbálta megoldani a fali gyíkok fajképződésének problémáját, behatóan tanulmányozta Korzika és Szardínia gyíkjait; eredményei igazolták, hogy e szigetek az elsüllyedt Tyrrhenis szárazföld maradványai, és állatviláguk az Appennini-félsziget felől népesült be. Tanulmányozta a Földközi-tengeri faunát; a máltai kormány felkérésére elkezdte Málta herpetológiai feltárását (1928), majd hozzálátott a tunéziai partok fau- nisztikai vizsgálatához is. Paleontológiái tanulmányaiban halakat és emlősöket is kutatott. - 10, a tud.-ra nézve új kétéltű- és hüllőfajt, ill. faj alatti kategóriájú taxont írt le, 22 rendszertani csoportot állított fel, róla 3 taxont neveztek el. 1909-től kezdve 90 tud.-os, 30 ismeretterjesztő és 50 újságcikket írt, többnyire m., német és francia nyelven. A Paleontologica Hungarica (1921-1927), az Állattani Közlemények (1925-1927) szerkesztője, a Szabad Egyetem főszerkesztője (1926-tól). - A Société Zoologique de France (1924-től), a Malta Historical and Scientific Society tagja (1925-től). F. m.: Adatok a Rana méhelyi By. ismeretéhez (M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, 23., 1916, 127-146.); Fosszilis békák a püspökfürdői praeglaciális rétegekből, különös tekintettel az Anurák sacrumának phyletikai fejlődésére (Földtani Közlöny, 47., 1917, 25-53.); Preliminary notes to a monograph of the Lacertilian fauna of the Maltese Islands (Biologica Hungarica, 1., 1924, 1-14.); Élet, szerelem és halál (Bp., 1927); Further contributions to a monograph of the Megala- nidae and fossil Varanidae (Annales historico-natu- rales Musei Nationalis Hungarici, 29, 1935, 1-130.); A természettudományi múzeum kérdéséhez (Bp., 1932); Einführung in die Zoologie. S. a. r. Fejérváryné Lángh Aranka Mária. (Pécs, 1933). Irod.: Pongrácz S.: Dr. báró F. G. (Állattani Közlemények, 29., 1932,199-204.); Dely Olivér György: Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Géza Gyula Fejérváry auf dem Gebiete der Zoologie (Vertebrata Hungarica, 10., 1968, 13- 43.); Boros István-Dely Olivér György: Einige Vertreter der ungarischen Zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschafthistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit II., Géza Gyula Fejárváry (Vertebrata Hungarica, 10. 1968, 45-142.); Dely Olivér György: In commemoration of the centenary of G. Gy. F.'s birth (Annales his- torico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 86., 1994,145-151.); MTL: 287-288.; RÚL VII.: 23. Vörös Judit Fejérváryné Lángh Aranka Mária (1898. ápr. 18. Bp. -1988. máj. 23. Maracaibo, Venezuela): tanár, herpetológus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n végzett (1919), paleontológia szakirányban doktori címet szerzett (1919). Fizetés nélküli gyakornok az MNM Állattárának Kétéltű- és Hüllő- gyűjt.-ében, későbbi férje, br. Fejérváry Géza Gyula, az akkori gyűjteményvezető, herpetológus mellett (1916-1932); múz.-i segédőr, a Kétéltű- és Hüllőgyűjt. kezelője, önálló muzeológus (1932-1956). - Tud.-os munkássága elsősorban a kétéltűek és hüllők taxonómiájára és állatföldrajzára terjedt ki. Első közleménye É-Mo. herpetológiájáról jelent meg (1917). Behatóan tanulmányozta a karmosbéka (Xenopus) fajok hibridizációját; foglalkozott kétéltű- és hüllőfajok paleontológiájával. Férje halála után annak öt befejezetlen munkáját a hátrahagyott jegyzetek alapján kiegészítette, majd kiadatta. Több gyűjtőúton és faunisztikai feltáráson
