Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

197

Devich

zett (1935), hogy a gyűjt, örökös letétként az MNM-be kerüljön.

F. m.: Gróf Dessewffy Miklós barbár pénzei. I-IV. (A Numizmatikai Közlöny melléklete. Bp., 1910, 1911,1913,1915).

írod.: Gohl Ödön: Emlékezés (Numizmatikai Közlöny, 17, 1918, 93-98.), Torbágyi Melinda: A Dessewffy-éremgyűjtemény története (Az Érem, 2000, 1., 24-28.); Gulyás V.: 664-665.

Torbágyi Melinda

Dessewffy Sándor, csetneki és tarkői gr. (1834. jún. 3. Pozsony - 1907. dec. 5. Bp.): r. k. püspök, tanár. - Apja gr. Dessewffy Antal, Temes vm. alispánja. - Teológiai tanulmányait Esztergomban és Bp.-en végezte. Pappá szentelték (1857). Az egri líceumban a latin nyelv, bölcselet és jogtörténet tanára (1859-1868), Perger János kassai püspök titkára (1868-1872), Sárospatakon plébános (1872-1875), vérteskeresztúri apát (1875- től), Kassán kanonok (1884-től), székesegyházi főesperes, a kassai leány-tanítóképző ig.-ja (1886-1890), az orsolyarendi leány- népisk. ig.-ja (1888-1890), Csanádi megyés püspök (1890. febr.-tól), valóságos belső titkos tanácsos (1896), pápai kamarás és római gr. (1902). A Felsőmo.-i Múzeumegylet alapító tagja és elnöke; mint ilyen egyik legbuzgóbb gyűjtője lett a régiségeknek. Több rendbéli egyházi és politikai értekezése jelent meg különböző lapokban.

írod.: Kovács Zs.: Kassai írók (Kassa, 1907); Mihóková, Mária: Védecká, kultúma a osvetová práca v Kosiciach v rokoch 1848-1918 (Kosice, 1986); Mihóková M.: Stredné skolstvo v Kosiciach v rokoch 1848-1918 (Kosice, 1981); Mihóková M.: Slovník kosickych osobností 1848-1918 (Kosice, 1995); Slovensky biograficky slovník. I. (Martin, 1986); Szinnyei II.: 832.; Pallas V.: 239.; Gulyás V.: 655.; MKLII.: 590.

Mihóková Mária

Deubel, Friedrich (1845. jan. 13. Brassó - 1933. jan. 9. Brassó): természettudós, etoló- gus. - Hentesmesterséget tanult, Brassóban saját szalámigyárat alapított. Diákkorától szenvedélyesen gyűjtötte a rovarokat. Az erdélyi rovarokról külföldi etológusokkal együtt kiadott művével lett ismert szakmai körökben. 30 éves gyűjtőtevékenységét foglalta össze Untersuchungen über die Zoogeographie der Karpathen... (1910) c. kötetében. A Burzenländer Sächsischen Museums in Kronstadt (Brassói Barcasági Szász Múz.) alapító tagja (1908); egyedülálló rovar- és lepke- gyűjt.-ének egy részét ennek a múz.-nak adományozta (1908, 1910), de más intézmény is részesedett adományából (Bp., Bécs, Frankfurt, Nagyszebeni Múz.). Több természettud.-i társaság választotta tagjává. F. m.: Untersuchungen über die Zoogeographie der Karpathen unter besonderer Berücksichtigung der Coleopteren. K. Holthausszal (Abhandlungen der k. k. zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien, VI., 1910. 1., 126-200.); Die Entwicklung des Drilus concolor (Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften in Hermannstadt, 63., 1913, 58-64.; 1914, 101.); Ein neuer Fundort der Saga serrata (Rovartani Lapok, Bp., 1918. 25.); Ergänzungen und Berichtigungen zu Dr. K. Petri Siebenbürgen Käferfauna (Jahrbuch des Burzenländer Sächsisch Museums, 1925.1., 67.). Irod.: Petranu, Coriolan: Muzeele din Transilvania, Banat, Crişana şi Maramureş (Bucureşti, 1922, 138.); Jekelius, E.: Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993, 99.; bibl.-val).

Miklósi-Sikes Csaba

Devich Sándor (1894. dec. 1. Dunaföld- vár - 1976. máj. 19. Bp.): festő, restaurátor. - Fiai: Devich Sándor (1935-) hegedűművész, a Bartók Vonósnégyes, Devich János (1938-) gordonkaművész, a Kodály Vonósnégyes tagja. - A bp.-i Képzőművészeti Főisk.-n Révész Imre tanítványaként rajztanári oklevelet szerzett (1918), majd Balló Ede mesterisk.- jában képezte magát tovább (1920). A szegedi Klauzál Gábor Gimn. rajztanára (1920- 1944), emellett arcképfestőként működött; több portrét festett a város, az egy. és Csong- rád m. elöljáróiról. Ösztöndíjjal Párizsban járt tanulmányúton (1927, Barcsay Jenővel együtt), ahol a modern festészet mellett a Louvre-ban a régi itáliai mesterek műveit másolta. A régi mesterek technikájának tanulmányozása irányította figyelmét a festményrestaurálásra. Itáliai tanulmányútja