Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
195 Déri tüzér-kadét isk. növendéke (1881-től). Katonai pályáját a temesvári lovas tüzérezredben kezdte, majd Bécsben elvégezte a felsőbb tüzérisk.-t. Galíciában, Cseho.-ban és Nagyszebenben teljesített szolgálatot. Egy csaknem végzetes balesetet követően, őrnagyi rangban és tüzérosztály-parancsnok- ként, saját kérésére nyugdíjazták (1913). Az I. vh. kitörésekor (1914) újból katonai szolgálatra jelentkezett; a 32. m. népfölkelő ezred parancsnoka ezredesi rangban, majd Adalsbergben az Isonzó-hadsereg hadtáp- parancsnoka lett. Győrbe, majd (az 1923- ban nőül vett Müller Ilonával együtt) Bp.-re költözött. - Nagy természetrajongó volt, botanikai ismeretterjesztő könyvet is írt (Das Blumenreich. Populäre Beschreibung der Garten-, Zimmer- und Gewächshauspflanzen und der ihnen verwandten Feld- und Alpenblumen. Wien, 1912). Erdélyi szolgálata idején (1906) kezdett el néprajzi tárgyakat gyűjteni. Bp.- en a nagy múz.-okat tanulmányozta, és múz.-i szakemberekkel konzultált. Bátyja példáját követve, páratlan gazdagságú nép- művészeti gyűjt.-ét az 1938. máj. 8-án aláírt ajándékozási szerződés értelmében Debrecennek, a Déri Múz.-nak adományozta. Az ajándékozás alapfeltétele az volt, hogy a város gondoskodik a teljes anyag kiáll.-áról. Az új múz. céljára, Déri Györggyel egyetértésben, a Déri Múz. szomszédságában, a Fü- vészkert u. 2. sz. alatti, a debreceni múz. életében már azt megelőzően is nagy szerepet játszó, egykori Gazdasági Akad. épületét alakították át. A két épület közötti kapcsolatot a közös parkon kívül a Gazdasági Akad. Ny-i oldalához illesztett, klasszicizáló oszlopos zenepavilon építésével teremtették meg, amelyből loggiás lépcső vezetett fel az emeleten elhelyezett kiáll.-hoz. A Déri György ezredes Néprajzi Múz. impozáns, a modern muzeológiai szempontok szerint rendezett kiáll.-a (Sőregi János és Lükő Gábor munkája) - a háborús események miatt többszöri időpont-módosítást követően - 1941. okt. 26-án nyílt meg. - adománya rendkívüli műgonddal válogatott gyűjt., amelynek anyagát az egész m. nyelvterületről és a Kárpát-medence nemzetiségeitől gyűjtötte, elsősorban népművészeti szempontok figyelembevételével. A komplett viseletegyüttesek mellett nagy számmal szerepelnek benne az adott tájegységre, etnikumra jellemző viseletdarabok, hímzések, szőttesek, különböző bőrmunkák, faragások, népi kerámiák, s kisebb bútorok. Gyűjt.-éről ~ részletes leírást is készített (kézirat, Déri Múz.), amely 2131 tételszámon 2318 db tárgyat szerepeltet. A Déri Múz. fiókintézményeként létrejött Déri György ezredes Néprajzi Múz. gyakorlatilag csak 1944. már. 21- éig működött. A II. vh. eseményeit nagyobb veszteségek nélkül átvészelte ugyan, de az épületet 1949-ben isk.-i célokra „ideiglenesen" elvették. A múz. így megszűnt, anyaga és felszerelése a Déri Múz. raktárába került, s csupán egy-egy részét mutatják be időszaki kiáll.-okon. - A Debreceni Múzeumbarátok Körének tagja (1928-tól). Debrecen díszpolgára (1941). - A Déri Múz. II. emeletén Kövesdy Gyula olajportréja őrzi emlékét, írod.: Sőregi János: Debrecen legújabb mecénásai. I. D. Gy. ezredes és neje ajándéka (Debreceni Képes Kalendáriom, 1939, 98-102.); Sőregi Já- nos-Lükő Gábor: Vezető a debreceni Déri György ezredes Néprajzi Múzeumában (Debrecen, 1941); Dankó Imre: A Dériek, a Déri-gyűjtemények (Debrecen, 1977); Népviseletek D. Gy. gyűjteményéből. Déri Múzeum 1983. Kát. (Debrecen, 1983); Varga Gyula: A Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye és a D. Gy. ezredes Néprajzi Múzeum (in: A Déri Múzeum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 1990. május 18. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 50. Szerk. Gazda László. Debrecen, 1990, 35-39.); Vajda Mária: Lükő Gábor az „ígéret városában". Debreceni évek (1937-1950) (in: Tűzcsiholó. írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Szerk. Pozsgai Péter. Bp., 1999,811-853.). Vajda Mária Déri Györgyné, Müller Ilona; Gyulai Károlyné (1897. febr. 16. Belgrád - 1982. febr. 26. Bp.): gyűjteményadományozó. - Férje (1923-tól) Déri György katonatiszt. A Déri család - férje és sógora, Déri Frigyes - példáját követve a Déri Múz.-nak adományozta üveggyűjt.-ét (116 tétel, 139 db), amelyet még férjével állított össze, s az üvegművesség legjellemzőbb, legelterjedtebb technikával készített tárgyai révén az üvegművesség 17-19. sz.-i időszakáról ad képet.
