Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
Déri 194 ajánlotta fel. A múz. alapkövét 1923. szept. 23-án tették le. Az értékpapírok azonban rövid idő alatt elértéktelenedtek, az adományozó pedig váratlanul meghalt. Debrecen város közgyűlése 1925-ben megszavazta a kultúrpalota felépítéséhez szükséges összeget, és intézkedett a Déri-gyűjt. átvételéről, Debrecenbe szállításáról. Az építkezés, Györgyi Dénes és Münnich Aladár építész már korábban meglévő, ~ elképzeléseinek megfelelő, kultúrpalota jellegű terve alapján, 1926. febr.-ban indult meg. Amúz.-nak, a közművelődési könyvtárnak és a város reprezentatív előadótermének helyet adó intézményt mindinkább Déri Múz.-nak kezdték hívni, amely nevet az 1928 tavaszán elkészült épület hivatalosan is felvette. A Déri Múz. 1930. máj. 25-én, orsz. ünnepség keretében, gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, számos orsz. előkelőség és mintegy 10 ezer főnyi közönség jelenlétében nyílt meg. Az 1902 óta működő debreceni Városi Múz.-ot ~ ált. művelődés- történeti gyűjt.-e kiemelte az egyszerű és egyszínű gyűjt.-nyel rendelkező kis vidéki múz.-ok sorából, és az ország legjelentősebb, nemzetközileg is számon tartott vidéki múz.-ává tette. A nagy szakmai hozzáértést tükröző, tudatos gyűjtőmunka eredményeként minden klasszikus (egyiptomi, görög, római, kínai, japán, koreai, iráni, mongol, indiai) kultúrát és tárgykört - nem nagy számú, de jellemző, értékes - műtárggyal reprezentáló, 5624 db-ból álló régészeti, iparművészeti, képzőművészeti, történelmi, numizmatikai gyűjt, értékét az is emelte, hogy csak ép, jó állapotban lévő és jellegzetes darabokat tartalmazott. ~ gyűjt.-éről részletes leírást készített, amelyet meg is jelentetett (A debreceni Déri Múzeum gyűjteményeinek leírása. Debrecen, 1922). 1921-től sorozatosan jelentős anyagi segítséget adott a debreceni Városi Múz. régészeti ásatásaihoz, néprajzi gyűjtéseihez is. Néprajzi vonatkozásban legjelentősebb terve egy olyan korszerű, képes album összeállíttatása volt, amely hitelesen reprezentálja a Kárpát-medencében fellelhető m. népművészetet. Az album megszerkesztésére 1920 nyarán a m. néprajztud. akkori legjelentősebb képviselőit kérte fel. A néprajz iránt fogékony grafikusok 1921-1923 között 350 képet készítettek el, az album kiadására azonban a gazdasági nehézségek miatt nem került sor. ~ rendelkezése szerint az anyagot a debreceni Déri-gyűjt.-hez csatolták. (Az album csak 2000-ben jelent meg Bp.-en, Szelestey László gondozásában, A Kárpát-medence néprajzi kincsei címmel). - ~ érdemeiért kormányfőtanácsosi címet és Debrecen díszpolgára kitüntetést kapott. Nevét viseli a Déri Múz. előtti tér, az egykori Füvészkert. A múz. dísztermében Haranghy Jenő falfestménye, a lépcsőfeljáró falfülkéjében Kisfaludy Strobl Alajos márvány portrészobra, a II. emeleten Koppay József olajportréja őrzi emlékét. írod.: Czakó Elemér: D. F. és múzeuma (Debreceni Képes Kalendáriom, 22., 1922, 21-26.); Ecsedi István: D. F. (Debreceni Képes Kalendáriom, 25., 1925, 65-66.); Csűrös Ferenc: A legújabb magyar múzeum (a debreceni Déri Múzeum) (Debreceni Szemle, I., 1927, 27-38.); Somogyi Mária: A műgyűjtő D. F. (Lantos Magazin, II., 1930, 904-908.); Divald Kornél: A debreceni Déri Múzeum (Magyar Iparművészet, 34., 1931,3-14.); Sőregi János: Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában (2. kiad. Debrecen, 1939); Dankó Imre: A Dériek, a Déri-gyűjtemények (Debrecen, 1977); Varga Gyula: D. F. néprajzi grafikai gyűjteménye (Déri Múzeum Évkönyve 1976. Debrecen, 1977, 195-234); Merk Zsuzsa: A bajai múzeum 50 éve. Emlékkönyv a bajai múzeum 50. éves évfordulójára (Bajai dolgozatok 6. Baja, 1989); A Déri Múzeum megnyitásának 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 1990. május 18. (A Hajdú-Bi- har Megyei Múzeumok Közleményei. Szerk. Gazda László. Debrecen, 1990); Gulyás V.: 623. Vajda Mária Déri György (Zsigmond György) (1863. máj. 31. Baja - 1946. júl. 23. Bp.): katonatiszt, néprajzi gyűjtő, múzeumalapító. - Testvérei: Déri Frigyes (18521924) gyáros, műgyűjtő, mecénás, Déri Miksa (1854-1938) gépész- mérnök és Déri Kálmán (1859-1940 körül) festőművész. Felesége Déri Györgyné Müller Ilona (1897— 1982) gyűjteményado- mányozó. - A bécsi
