Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
173 Csűrös Az Székely Nemzeti Múz. jelentéseinek (1908- tól László Ferenccel, 1910-1913 között Lászlóval és ifj. Gödri Ferenccel), A sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó-Kollegium Értesítőinek szerkesztője (1917-től). - Az erdélyi ref. egyháztanácsnak is kiemelkedő tagja volt, halálakor Erdély minden ref. létesítményében kitűzték a fekete lobogót. A múz. díszterméből temették; ez volt Sepsiszent- györgyön minden idők legnagyobb temetése, erdélyi nemzeti gyász; mintegy harminc hírlapban, folyóiratban jelent meg nekrológja. - A Székely Nemzeti Múz.-ban többször is estéllyel, előadással emlékeztek meg róla; a főépületben és a Zágoni Művelődési Központban, ill. a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban tiszteletére állami kiállított anyag látható. F. m.: Háromszék fölkelése a Rákóczi-szabadságharc elején (Sepsiszentgyörgy, 1907); Az utolsó gyulafehérvári országgyűlés (Kolozsvár, 1910); A sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó-Kollégium története, 1859-1909 (Sepsiszentgyörgy, 1910); Háromszék vármegye története (Székelyföld és székely nagyjaink. 1. Kézdivásárhely, 1914); A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése (in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929, 525.); Bujdosó kurucok Moldvában és Havasalföldén 1707-1711-ben (uo., 633-640.); A Székely Nemzeti Múzeum története és kulturális jelentősége (in: Erdélyi Múzeum-Egyesület XII. vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1934); Közösség és művelődés. Vál. írások. Gondozta, a bev. tanulmányt írta Egyed Ákos (Bukarest, 1993). Írod.: Kós Károly: Egy jubileum margójára (Pásztortűz, 1934. jún. 15.); Kabay Gábor: Cs. V. (in: A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, Marosvásárhely, 1955, 160.); Egyed Ákos: Cs. V. élete és munkássága (in: Cs. V.: Közösség és művelődés. Bukarest, 1993, 6-104.); Egyed Ákos: Cs. V. tudományos munkásságának könyvészete (uo., 255-258.); Gulyás IV: 1182-1183.; MÉL I.: 326.; RMIL 1.: 352-353. (téves adat: az Emlékkönyvben A székely nép s a Székelyföld bibliográfiája c. mű nem Cs. V. munkája!); RÚL V.: 819. Boér Hunor Csűrös István (1914. máj. 3. Székestóhát 1998. aug. 2. Kolozsvár); botanikus. - Testvére Bérezés Istvánná Csűrös Emília ifjúsági író, felesége Csűrös-Káptalan Margit botanikus, fia Csűrös László biológus. - Egy.-i tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegy. természetrajz szakán végezte (1938). Doktori disszertációját Soó Rezsőnél védte meg (1944). A gyulafehérvári r. k. fiúgimn. titkára, a kolozsvári kereskedelmi középisk. és a polgári fiúisk. tanára (1940- től), ill. a Mezőgazdasági Akad. Növénytani Tanszékén tanársegéd (1941-1946), a Bolyai Tudományegy. oktatója (1946-tól), később az egyesített Babeş-Bolyai Tudományegy. Növénytani Tanszékének vezetője (1959— 1973), egy.-i tanára (1968-1976); közben a TTK dékánja is (1949-1954). - Erdély és Románia növényvilágát, főleg a Ny-i-Sziget- hegység, az Erdélyi-Mezőség, a K-i-Kárpá- tok, a Retyezát, a Fogarasi-havasok flóráját és vegetációját kutatta. Florisztikai, növényföldrajzi, növénytársulástani szaktanulmányainak száma több mint 80, ezek főként a kolozsvári egy. kiadványaiban, ill. bukaresti, hágai, berlini, moszkvai botanikai folyóiratokban jelentek meg. A domb- és hegyvidéki gyepek botanikai, ökológiai és gazdasági feltárásával, a munkacsoportok eredményeinek összehangolásával jelentős eredményeket tett közzé. Bevezette és sajátosan alkalmazta az erdélyi cönológiai kutatásokban az indikátor-elméletet, a társulások cönológiai-ökológiai viszonyainak a megismerését. Sokat tett az erdélyi m. felsőfokú ter- mészettud.-os oktatás fennmaradásáért, a m. tud.-os szaknyelv megőrzéséért és a tud.- os eredmények népszerűsítéséért. Élete alkonyán megjelentette önéletrajzi kötetét (Olvadó hópelyhek, 1994). - A Natura (19601968), a Studia Universitatis Babeş-Bolyai (1969-1975), a Studii si cercetări de Biologie (1971-1973) c. folyóiratok szerkesztőbiz.-i tagja. Az MTA külső tagja (1995), az Erdélyi Múz.-Egylet tb. tagja (1996), a New York-i Tud.-os Akad. tagja (1974). - A Román Tud.- os Akad. (RTA) Emil Racovita-díja (Bukarest, 1980), az RTA Emanoil C. Teodorescu- díja (Bukarest, 1996). - Botanikai gyűjtéseit a kolozsvári egy.-i herbárium őrzi. F. m.: AMócvidék legfontosabb mezőgazdasági kérdései (Kolozsvár, 1953); Növényrendszertan. I. Egy.-i jegyzet (Kolozsvár, 1954); Vegetaţia, ecologia si potentialul productiv pe versantii din Podişul Transilvaniei. Társszerző (Bukarest, 1968); Excursii in Munţii Retezatului (útikönyv, Bukarest, 1971); Monografia trifoiului
