Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Czakó 174 din Romania. Társszerző (Bukarest, 1973); Az Erdélyi Mezőség élővilágáról (Kolozsvár, 1973); Az Erdélyi-medence élővilágáról (Kolozsvár, 1974); Hogyan alakult ki a növényvilág? (Bukarest, 1976); A Nyugati- Szigethegység élővilágáról (Bukarest, 1981); Erdélyi növénykincsek (1995). írod.: Szabó T. E. Attila: A növények fejlődéstörténete (Korunk, 5., 1977); Puskás Attila: Egy életmű szintézise (A Hét, 38., 1977); Szabó Attila-Vincze János: Cs. I. Természettudományos Arcképcsarnok (Művelődés, 8., 1980); Pálfalvi Pál: Életeleme a tanítás, a nevelés volt - Cs. I. prof. emlékére (Hargita Népe, 1998); RM1L 353-354.; RÚL IV.: 825. Kovács J. Attila Czakó Elemér, szentiványi (1876. dec. 16. Szolnok - 1954. ápr. 29. Bp.): könyvtáros, művészeti író. - Bp.-en, majd Párizsban, a Sorbonne-on és az Ecole de Louvre-on tanult (1896-1897). Az Egy.-i Könyvtár munkatársa, majd az Iparművészeti Múz. könyvtárosa (1899-1905), címzetes múz.-i őr (1906-tól), múzeumi őr (1907-1911); közben a hamburgi és a berlini iparművészeti múz. gyakornoka (1905). Jelentős szerepet vállalt a milánói művészeti kiáll. m. osztályának szervezésében (1906-1907). Az Iparművészeti Isk. tanára, majd ig.-ja (1911-1915). Az MNM osztályig.,-ja (1916-1918), ig.-ja (1918-tól), szolgálattételre berendelve a Vallás- és Közoktatás- ügyi Min.-ba (1915-től), címzetes helyettes államtitkár (1923-tól). Nyugalomba vonulását (1925) követően az általa újjászervezett Egy.-i Nyomda főig.-ja (1925-1934). Számos iparművészeti tárgyú tanulmányt írt, széleskörű művészeti írói tevékenységet folytatott. Cikkeiben elsősorban a grafikával, a könyv- művészettel, a művészi ízléssel, a múz.-i élettel foglalkozott. Nevéhez fűződik K. Lip- pich Elek gödöllőiek által illusztrált kötetének művészi elrendezése. Szerkesztette az Iparművészeti Múz. karácsonyi kiáll.-ainak kat.-át, az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Isk. évkönyveit, a Díszítő Művészet c. folyóirat első két évfolyamát, vmint más kiadványokat. Az Iparművészeti Múz. könyvtára címjegyzékének egyik összeállítója. A drezdai, a berlini (1915), az isztambuli (1915) és a kölni világkiáll. (1928) m. részlegének kormány- biztosa, rendezője. - AM. Néprajzi Társaság társelnöke (1922-1924), tb. elnöke (1925-től), az Orsz. Iparművészeti Társulat t. tagja. F. m.: A könyvnyomtatás és könyvdíszítés iparművészete (Bp., 1902); Brit iparművészeti kiállítás katalógusa (Bp., 1902); Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ex libris kiállításának katalógusa (Bp., 1903); Régi magyar ötvös-rézmetszők (Magyar Iparművészet, VI., 1903, 221-224.); Kolozsvári Márton és György XTV-ik századi szobrászok (Bp., 1904); A. Beardsley rajzainak lajstroma (Bp., 1907); Iparművészetünk a milánói világkiállításon (Bp., 1907); II manto artistico del libro (Róma, 1909); Magyarország a Wieni első nemzetközi vadászati kiállításon. S. a. r. (Bp., 1910); Múzeumi séták (Bp., 1918); Orbis pictus hungaricus. Magyar népviseletek (Bp., 1923); A Kir. M. Egyetemi Nyomda története 1577-1927. Szerk. Divald Kornéllal, Iványi Bélával, Gárdonyi Alberttel (Bp., 1927); Magyaros ízlés. Összegyűjtötte, Györgyi Kálmánnal (Bp., 1929); Az igazi otthon könyve (Bp., 1940); A bé- lyeggyűjtés értelme (Bp., 1941). írod.: Gulyás IV.: 1217-1281; MÉL I.: 328.; RÚL V: 11. Horváth Hilda Czibula Viktor: — Csongor Győző Czigány Béla (1901. aug. 17. Győr- Újváros - 1991. febr. 16. Győr): tanító, hely- történész, muzeológus. - A győri Tanítóképző Int.-ben tanítói oklevelet szerzett (1921). Csákváron és Csornán tanított. Koroncóra kerülvén (1928) tanítói munkája mellett kutatta a környék gazdag régészeti lelőhelyeit. Tanítványaival együtt tervszerűen gyűjtötte a településen előkerülő emlékanyagot. Győrött az újvárosi fiú- és leányisk.-ban tanított (1938-tól). A II. vh. idején többször is behívták katonának. A Győr belvárosi katolikus isk.-ban tanított (1945-1947), majd kinevezték a győrszigeti isk. ig.-jának. A Győr Városi Múz. mellett működő tud.-os munkaközösség tagja; a múz. megbízásából néprajzi tárgyakat gyűjtött Győrött és környékén. Rendezte a múz. érem- és pénzgyűjt.-ét (1949). Szaktanító a Bartók Béla Ált. Isk.- ban, egyben - miniszteri engedéllyel - a Xántus János Múz. helytörténésze (1958-tól). Feldolgozta és rendezte a múz. helytörténeti tárgyú anyagát, tovább gyarapította a múz. éremgyűjt.-ét. Az 1960-as években elmélyült kutatást folytatott a múz. gazdag céhes gyűjt.-ében, különösen a hajósmolnárok életét és munkáját vizsgálta. A város köztiszteletben álló „régiségbúvára" volt. Nyugdíjba vonulása (1961) után még több
