Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
K
523 Kuhn Erdély képekben c. munkában is megjelentek. Petényi és Zipser életrajzának megírásával maradandó emléket állított egykori mesterének, ill. társának. Ipolyi Arnolddal és Henszl- mann Imrével 1862-ben tett töröko.-i útja során sokat fáradozott a szultáni tulajdonban lévő corvinák hazajuttatása érdekében (a kódexek az MTA Könyvtárába kerültek). Élete végén Mo. és a hozzá tartozó országok Cosmográfiája összeállításán fáradozott, de munkáját már nem tudta befejezni. - 1865 őszén, az Országgyűlés megnyitása előtt önként vállalta, hogy az MNM-ben vm.-k szerint összeállítja Mo. földtani gyűjt.-ét; a munkát elvégezte, a hiányzó anyagot saját gyűjt.- éből pótolta. - Az MTA 1. (1840), majd t. tagja (1857), a Matematikai és Természettud.-i Biz. első elnöke. A M. Természettud.-i Társulat alapító tagja (1841). A Magyarhoni Földtani Társulat alakuló ülését (1848. jan. 3.) videfalvi kastélyában hívták össze; a társulat alelnökké választotta. F. m.: Nógrád megye ásvány-földtani és státusgazdasági tekintetben (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Besztercebányán tartott harmadik nagygyűlésének munkálatai. Pest, 1843, 7-13.); A Hegyalja fóldismei tekintetben (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 6., Buda, 1845, 228-234.); Magyarország és Erdély képekben. I—III. Szerk. és kiad. Vahot Imrével (Pest, 1853-1854; hasonmás kiad. Bp., 1985); A Tisza medre mint az ősemlősök sírkertje, főid-, élet- és őslénytani tekintetben (Pest, 1855); A teve és a ló. Állat- és őslénytani, s a magyarok keletről eljövetelére vonatkozólag történelmi tekintetben (Akadémiai Értesítő, 4., 1859); Magyarországon talált kő- és bronzkori régiségek (Archeológiái Közlemények, 2., 1861, 79-113.); Petényi Salamon János hátrahagyott munkái (Pest, 1864); Doctor Zipser Keresztély András életrajza (Pest, 1866). írod.: Kubinyi F.-Kubinyi M.: A felsőkubinyi Kubinyi család története és leszármazása (Bp., 1906); Nendtvich Károly: K. F. és Ágoston életrajzuk (Értekezések a Természettudományok Köréből, VII. 12. Bp., 1876); Majzon L.: A két Kubinyi és a Földtani Társulat (Földtani Közlemények, 104., 1974,209-210.); Praznovszky Mihály: K. F. közéleti tevékenysége - Soós V.: K. F. a régész - Nagy István Zoltán: K. F. a természettudós (Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 6., 1980, 35-90.; 93-108.; 109-118.); Szinnyei VII.: 376-381.; MÉL I.: 1024.; MTL: 509-510. (Nagy István Zoltán: K. E). Nagy István Zoltán Kuffner Raoul (Raul) Lajos Károly, diószegi br. (1886. jún. 25. Bécs - ?): nagybirtokos, gyáros. - Apjával, Kuffner Károllyal együtt m. nemességet (1896), majd br.-i rangot kapott (1904). - A diószegi (Pozsony vm.) cukorgyár tulajdonosa. A magyardiószegi —gyűjt.-ben feszületek, K-i szőnyegek, fajanszok, porcelánok, kisplasztikák stb. egyaránt voltak. Az 1912. évi kisplasztikái kiáll.-on számos vallásos témájú, különböző korszakból származó, különféle stílusú műalkotás szerepelt a kollekcióból. 1939- ben több értékes tárgyat - viaszdombormű- veket, ezüstöket, elefántcsont lőportartót, limoges-i feszületet, meisseni szobrokat (18. sz.-i porcelánfigurák a barokk porcelánplasztika mesterétől, Kindlertől), bécsi porcelán vázapárt - adományozott az Iparművészeti Múz.-nak. írod.: Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000, 52-53.). Horváth Hilda Kuhn Lajos (1844. márc. 13. Kistószeg - 1900. ápr. 17. Nagyszentmiklós): r. k. pap, tanár, madárgyűjtő, -preparátor, természet- tudományi író. - A piarista rend temesvári gimn.-ában matematikát és fizikát tanított (1869-1880). A Délmo.-i Természettud.-i Társulat (1873-1918) titkára (1877-től). Javaslatára, a már meglévő orvosi és matematikai, vmint a fizikai mellett alakult meg a társulat két újabb szakosztálya, a természetrajzi és a gazdasági (1876); a tervezett mérnöki, földtani és bányászati szakosztály létrehozása nem sikerült. A tud.-os élet és a tagok közötti kapcsolat felpezsdítése érdekében kezdeményezte a Természettudományi Füzetek (1877-1918) megjelentetését. 1877- ben felhívást tett közzé egy természettud.-i múz. és szakkönytár felállítására Temesváron, s e cél elérése érdekében adakozásra szólított fel. Az első Természettudományi Füzetekben ismertette a múz. célját és előnyeit. A lelkes gyűjtés és adakozás 1878-ra 76 adakozótól összesen 315 állatot, 1273 növényt, 200 ásványt, 36 kövületet, 175 madártojást és 283 Ft készpénzt eredményezett; a legjelentősebb Vuchetich Ferenc ruszkabányai lelkész bánsági növényekből álló herbáriuma (1016 faj), amelyet többek között Heuffel, Wierzbicki és Grossek is gyűjtött.
