Éri István (szerk.): Dokumentumok a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület létrejöttéről és 1991-1992. évi tevékenységéről - A Pulszky Társaság füzetei 1. (Budapest, 1993)
I. Előzmények, 1987-1989. (1-15. sz.)
bevételeiből szponzorrá lephet elő. Az egyesület mellett szükség van a társulatokra is, de a feladatokat át kell gondolni, párhuzamosan működő szervezetekre szükség nincs, és ilyenre pénzt áldozni bűn. Korek József főigazgató-helyettes Magyar Nemzeti Múzeum (MÚZEUMI HÍRLEVÉL VIII. évf. 3. sz., 1987. március.) 3. Múzeumi egyesület? Nekem vannak némi aggályaim! Bár leszögezem rögtön, szívesen látnám ha megalakulna hiszen régóta mondogatom, túlságosan elszaladtunk egymástól mi múzeumi dolgozók. Az igazgatók évente egyszer találkoznak s barátságosan hátbaveregetik egymást. Az egyes szakterületek muzeológusai több-kevesebb rendszerességgel ülnek össze egy-egy szakmai konferencián s azzal a felkiáltással jönnek el: hogy a következőre már nem megyek. Mióta mondogatom már, hogy meg kellene szervezni a magyar múzeumi dolgozók első országos értekezletét, ahol nem panasznapot tartunk, hanem számvetést készítünk önmagunkról, a jövőről. Mióta mondogatom már, hogy létre kellene hozni a saját „Históriánkat'’, azaz olyan lapot amely színesen, érdekesen tudósít a magyar múzeumokról, eredményeiről. Elvégre 19 millió látogatónk van évente! Tíz-húszezer olvasó csak kitelne belőlük. Hány komoly és széles fórumot kívánó aktuális kérdés forog ma közöttünk, de érdemi fórum híján csak szűk baráti találkozókon tudunk erről szót váltani s aztán megy minden a maga útján. Ilyenek, mint a számítógép, a video, a közművelődés megváltozott helyzete, az új típusú kiállítások szükségessége, a közönségigény módosulása, a felesleges programok elhagyása (pl. múzeumi hónap), a tudományos tevékenységünk felértékeltetése és elfogadtatása, kiadványaink követése és eljuttatása az olvasóhoz. Ez csak az én listám s ki-ki tudná még sorolni a magáét napestig bizonyára. Persze, hogy kell egyesület. De nem olyan, amely tagsági igazolványt oszt, kirándulást szervez, nőnapi megemlékezést tart, és képviselteti magát az ICOM közgyűlésén. Olyan egyesület kell, amelyikre figyelnek, amely szavának súlya van, amelynek kikérik a tanácsát (még a Múzeumi Tanács is), amelyik tudja, hogy mi a magyar múzeumok legégetőbb gondja és ötlete, koncepciója is van a megoldáshoz, aki ki mer állni a szakmai posztgraduális képzésért, a magas szintű restaurátor képzésért, harcolni tud mindenfajta ostoba elképzelés ellen, amely megvétózná és megsemmisítené kialakult szervezeti, gyakorlati kereteinket, munkaterületünket; amelyik tud együtt gondolkodni a világ legkorszerűbb múzeumi teóriáival, hogy abból itt és most értékelhető minőségi változás lesz. Persze hogy kell egyesület. De ha nem ilyen lesz, akkor nem kell. Minek szaporítsuk az áldemokratizmust sejtető hazai gitt-egyletek számát? Múzeumi egyesület kell, olyan amelyikből csak egy van. Olyan amelyiknek társadalmi gyökerei a magyar múzcumalapítások legszebb korszakáig nyúlnak vissza. Olyan, amely úgy tud nemzeti múzeumügyet teremteni és szolgálni, hogy abból mindannyian nyerjünk: a látogatóink és mi is. Kérem felvételemet ebbe az egyesületbe. Vraznovszky Mihály igazgató Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet (MÚZEUMI HÍRLEVÉL VIII. évf. 3. sz., 1987. március.) 4. Kell-e egyesület? Minden organizáció eredményes működése a világos célkitűzések meghatározásának, a részvevők aktivitásának és a külső körülmények (lehetőségek) függvénye. Ha rendelkezünk c feltételekkel és van erőnk a kialakításukra, akkor érdemes e kérdéssel komolyan foglalkozni. De pro forma nincs értelme egy újabb szervezet, esetleg egy rosszul működő organizáció létrehozásának. A három közgyűjteményi ágazaton - a múzeumi-, könyvtári- és levéltári szakterületen - belül 8
