Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 3. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 65 hogy képes legyen a keresztyén szeretet elvei szerint élni, és ő ne legyen egykés szülő. Végül, soha se feledjük el, hogy mindezt nem valami nevelési elv megvalósításáért kell tennünk, hanem magáért az egyke-diákért. Amikor plasz- tikusabbá, ellenállóbbá, szociális lelkübbé neveljük, az a célunk, hogy ő boldog lehessen. Ne ríjon ki társadalmából, hanem megértőén olvadhasson be a köz életébe. Miskolc. Dr. Csorba Zoltán. Református Iskoláink cyyliázi ének- és zenelaiikünyvci. Ez év februárjában volt húsz esztendeje annak, hogy tanítóképzőintézeteink igazgatói, vallás- és énektanárai Debrecenben összegyűltek arra az értekezletre, amely a református tanítóképzőintézetek vallástani és egyházi ének tanítástervét, valamint — utóbbival összefüggésben — a református orgonista-kántorképesítő vizsgálati szabályzatot elkészítette. Nevezetes haladást jelentettek ezek a szabályzatok gyülekezeteink életében, református híveink vallásos nevelésében, mert a kántorképzésnek és képesítésnek ez volt egyházunkban az első egyetemes rendezése. Református tanító- és kántorképzésünk ezután nyugalmi helyzetben volt egészen 1938-ig, amikor a törvényhozás a magyar tanítóképzést -— régi rendjének teljes figyelmen kívül hagyásával — új alapra fektette. E szerint az addigi egységes képzésnek kettős tagozata lett: középiskolai és főiskolai. Előbbit az 1938 : XIII., utóbbit az 1938 : XIV. te. szabályozza. A tanítóképzésnek ezt az átalakulását az Egyetemes Konventnek szükségképpen nyomon kellett követnie, ha a tanító- és kántorképzést a kor színvonalán meg akarta tartani. Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések közül minket most az egyházi ének és zene oktatásügye érdekel. Módosítani kellett az 1924. évi tanítóképzőintézeti egyházi ének és zene tanítástervet. Ezt a Konvent úgy végezte el, hogy 315—1941. sz. határozatával — a változott viszonyoknak megfelelően — megalkotta a líceumi egyházi ének tanítástervet, majd 1942-ben 91—1942. sz. határozatával ennek használatát kiterjesztette, és alkalmazását kisebb módosítással kötelezővé tette a líceummal rokon s az 1938 : XIII. te. 3. részében szabályozott gazdasági középiskolákban, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákban. Ismeretes, hogy a tanítóképzést szabályozó legújabb törvényes rendelkezések közbejött nagy világtörténelmi események miatt nem valósulhattak meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a felhatalmazási törvény alapján 55,600—-1941. sz. rendeletében a hat évre tervezett tanítóképzést ötre csökkentette le olymódon, hogy a négy évfolyar ú líceum kialakulását 1941-ben megállította, és a már meglévő három osztályból, a még meg nem szűnt két régi tanítóképzőintézeti osztályból (IV—V. o.) egy iskolai intézményt alkotott a tanítóképzés számára — két évre terjedő átmeneti időre. Ennek elteltével 1943-ban 9200—1943. sz. rendeletében ennek az intézménynek az életét — bizonyos tanítástervi módosítással — meghosszabbította, de most már meg ném határozott átmeneti időre. Ez a tanítóképzés mai helyzete. Az Egyetemes Konvent elnöksége az egyházi ének oktatási anyagát és vizsgálati rendjét a második miniszteri rendelettel kapcsolatban az 1943. év nyarán 4642—1943. sz. s a tanítóképzőintézetek, valamint líceumok igazgatóságaihoz megküldött Körlevelének 5. és 8/B) részében szabályozta. A líceumi egyházi ének-tanítástervvel egyidőben készült a gimnáziumi egyházi ének tanításterve (329—1940. sz. konventi határozat); a polgári iskolákban ez a munka tudomásom szerint folyamatban van. * Az egyházi ének és zene tankönyveinek elkészítésével református népünk vallásos nevelését óhajtjuk szolgálni minél egyetemesebb, fejlettebb és egyöntetű egyházi ének és zenei közműveltség kialakításával. Erre a szolgálatra valóban szükség van, mert iskoláink ily természetű munkájában állandóan tapasztalhatók a kedvezőtlen jelenségek. Hiába vannak tanítástervek, hiába
