Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 4. szám - Vitéz Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Országos Közoktatási Tanácshoz
Dr. Bessenyei Lajos : Az ORTE memoranduma az Orsz. Közakt. Tanácshoz. 75 5. Gyökeres változást jelentene az a kívánságunk, amely a mai keretek közül tulajdonképpen már kinő, hogy az 1934 : XI. te. által létesített egységes középiskola, a gimnázium helyett olyan középiskolát kell alkotni, amely az alsó négy osztályban egységes, ellenben az V. osztálytól több tagozatra válik szét: a) egy gimnáziumira az óklasszikai ismeretek határozott és kihangsúlyozott tanításával; b) egy reálisra a természettudományi és matematikai ismeretek ugyancsak határozott és uralkodó mértékű tantervével; c) egy .mező- gazdaságira ; d) egy ipari és kereskedelmi jeliegűre. A magyar középiskolai tanárság túlnyomó többsége évtizedek óta egy ilyen középiskolai rendszer megalkotását kívánja, de sem az 1924 : XI., sem az 1934 : XI. te. nem helyezkedett erre az alapra. Ez elgondolás indokait itt akárcsak röviden is kifejteni felesleges, annyira közismertek ezek. B) Tanterv. 1. Középiskoláink tantervében uralkodó helyet foglaljon el a magyarság- tudomány, melynek egyes részeit mind a nyolc éven át megfelelő óraszámban és minden osztályban tanítani kell. Elfogadjuk alapul Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter célkitűzését, melyet az országos közoktatási tanács új időszakának megnyitásán mondott beszédében hangoztatott :2 „Tudatos és eszmei alapon álló nemzetnevelésre van szükség a magyar élet egész vonalán. Nemzet- nevelésünk azonban nem képzelhető el másként, csakis a magyarságtudomány alapján. Elsőrangú feladat tehát a magyarságtudománynak terjedelemben minél teljesebb, eszközeiben minél tökéletesebb kialakítása és fejlesztése, de az is, hogy a magyarságtudomány eredményeit a nemzetnevelés irányítói és munkásai tudomásul vegyék, s célkitűzéseiket, eszközeiket ezek figyelembevételével határozzák meg.“ A miniszter ezen nyilatkozatában „elsőrangú feladatnak“ jelöli meg a magyarságtudomány „kialakítását“ és „fejlesztését“. Ez helyes, bár a megalapozás, a kialakítás már nagyobb részében kész, csak a fejlesztés teendői várják a maguk munkásait. Az egész feladatra kellő útmutatással szolgál Györffy István egyik művében :s „A középiskola az az iskolatípus, mely alapot ad az európai műveltségszint elérésére. Ez az iskola azonban idáig csak a középosztály hagyományait vette tekintetbe, s elgondolásunk szerint a jövőben el kell fogadnia alapul a néphagyományt is. Ha ezt megvalósítjuk, áthidaltuk azt a roppant szakadékot, amely a nép és a középosztály között fennáll. A középiskolába azonban nemcsak önálló tantárgyként óhajtjuk bevinni a népismeretet, hanem valamennyi tantárgy alapjává kívánjuk tenni, így a vallási órákban a néplélektant, társadalomrajzot, a magyar órákban a néphagyományt, a népi művelődést, társadalomrajzot, település- és népiség- történetet, a földrajz-természetrajzi órákban a település-földrajzot, tárgyi néprajzot, az ének- és zeneórákban a népzenét, a tornaórákban a népi játékokat, táncot stb. Minden középiskolai tantárgynak a néphagyományból kell kiindulnia, és az egész tanmeneten ezen alapelvnek kell végighúzódnia az első osztálytól egészen az érettségi vizsgáig.“4 Rá kell itt mutatnunk azon tényre, hogy „külön nemzeti és külön népi hagyományról szoktunk beszélni“. Ezért szükséges a fogalmak határozott, biztos tisztázása, legelőször a „nemzet" fogalmának a megállapítása. Alapul legalább is azt kell elfogadnunk, amit Györffy István ad :5 „A nemzet politikai közösség, melyet a közös származás, közös anyanyelv, közös történelem, közös hagyományok tartanak egybe, vagy a közös életviszonyok, életérdekek kovácsolnak össze hosszú idő alatt.“ A nemzet fogalmának ilyen meghatározását kell érvényre juttatni a magyar középiskolák célkitűzésében és az ezt megvalósítani törekvő tantervben. 2 Űj Magyarság, 1943 dec. 5. 7. oldal. 3 „A népliagyomány ás a nemzet! művelődés“, 3. kiadás : Bp., 1912. f>9—72. I. ,,A középiskola és a népismeret“ c. fejezet. *. 5 Györffy T. i. m. 7—8. I. *
