Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 4. szám - Vitéz Dr. Bessenyei Lajos: Az ORTE memoranduma az Országos Közoktatási Tanácshoz
7ß Dr. Bessenyei Lajos : Az ORTE memoranduma az Orsz. Közokl. Tanácshoz. 2. Határozott kívánság, hogy a heti egyórás tárgyak kérdését sürgősen rendezni kell. Heti egy óra nem ér lényegileg semmit. Vissza kell tehát állítani az elvett órák számát legalább a heti két órára. 3. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy a magyar nyelv mai IV—VIII. o. tanterve a mai heti óraszám és tanulói létszám mellett nem hajtható végre sikeresen. Ezért, ha a mai tantervet eredményesen akarjuk tanítani, akkor e két akadályozó nehézséget meg kell szüntetni. Vagy pedig célszerű megoldás lenne az, ha a IV. osztályban tanítanák a stilisztikát és retorikát, az V. osztályban a poétikát, a VI., VII., VIII. osztályban pedig megfelelő szétosztásban az irodalomtörténetet. 4. Nemzetiségeink nyelvének (román, tót, rutén, szerb) tanítását fakultatívvá kell tenni valamelyik nagy nyugati kultúr nyelvvel (német, angol, olasz, francia), és csak az tanulja, aki arra önként jelentkezik. 5. A bölcseleti előtant feltétlenül két évben, a VII. és VIII. osztályban kell tanítani, legalább heti 2—2 órában, ami a református gimnáziumokban hagyományos gyakorlat. Indokolása közismert. 6. A természettudományok szűk térre szorítását általában panaszolják. Ezen gyökeresen csak úgy lehet majd segíteni, hogy újra létesítjük a megszüntetett reális tagozatot, amelyben kielégítő óraszámot nyernek a természetrajz, a vegytan, a fizika, a számtan. Addig is lehet azonban némi javítást eszközölni e fogyatkozásokon. A vegytan heti óraszámát vissza kell állítani, vagyis heti három órában tanítani. A II. osztály földrajz anyaga nehéz és sok : két évre kell szétosztani. 7. Az énektanít ást ki kell terjeszteni a gimnázium mind a nyolc osztályára az állami intézetekben is. Ennek szükségességét nem kell vitatni, az annyira nyilvánvaló. Ezzel kapcsolatban országos és törvényes rendezést igényel az énektanári képesítés ügye. Viszont a felekezeti intézetek rendes énektanárait fel kell venni a nyugdíjas tanárok sorába. C) Túlterhelés• (tankönyvek). 1. A magyar középiskolának sok-sok évtizedes rákfenéje a túlterhelés, amelyről temérdeket tanácskoztak, írtak és beszéltek, de nemcsak nem lett mindennek semmi érdemleges eredménye, hanem ellenkezőleg egyre súlyosabb teherként nehezedik tanulóifjúságunkra. Végre mégis csak tenni kellene e téren az illetékes tényezőknek olyan intézkedéseket, amik gyökeres javulást hoznának. E kérdés tárgyalásánál legnagyobb részben református anyaszentegyhá- zunk legfőbb tanügyi hatóságának, a Református Egyetemes Konventnek az álláspontjára helyezkedünk.0 A Konvent ugyanis a közelmúltban kérdést intézett a túlterhelésre vonatkozólag az összes református gimnáziumokhoz, és a beérkezett felterjesztésekből állította össze a maga határozatait az 1941. évben. A megkérdezett 24 intézetből 22 a következőkben jelöli meg a túlterhelés főokait: „1. nagy a heti órák száma, 2. nem megfelelő az órák tárgyszerinti elosztása az egyes osztályokban és 3. túlságosan sok az egyes tárgyak keretében feldolgozandó anyag“. Ezeken kívül megemlítik még többen a sok ifjúsági egyesületet, a leventeséget, a bő és hosszas tankönyveket, a vonattal bejárást stb. Egyesületünk elnöke és alelnöke is foglalkoztak a túlterhelés kérdésével és tanulmányaikban már akkor ■— 1928., illetőleg 1939. évben nagyjából ugyanezen okokat hozták fel a túlterhelés előidézőiül.7 2. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne a túlterhelést csökkenteni? Az Egyetemes Konvent idézett jegyzőkönyvi pontja szerint (369. lap) : „A heti óraszám redukciója, 2. a redukált óraszámnak megfelelő tantárgy- felosztás, 3. az egyes tárgyak keretében tanítandó minimális anyag meg6 Egy. Konvent jegyzőkönyve 274 -1941. sz. t 7 Dr. Bessenyei Lajos : „A tanulók túlterhelése“. Debrecen, 1928. — Dr. Papp Ferenc : ,,A magyar gimnázium új hármaskönyvc“, Prot. Tanügyi Szemle, 1939. évi', jan. szám, 1 20. I.