Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 47 előtt. Életük során bámulatos összefüggések bonyodalmas szövevényein törik magukat keresztül. Hol a politika irányítja útjukat, hol költői meg- lyilatkozas diktálja sorsukat, itt védőszentek glóriája fénye esik rájuk, ott a" nyelv életének törvényei alakítják őket. A „Tárgymutató“ jelzi, hogy a vallás, az irodalom és történelem, a lélektan és esztétika milyen végtelen területeit járják be a nevek e könyvben, mely művészi kristálvkelyhekben kínálja az okulás és megismerés gyönyörűségeit. Kt Marcus Aurelius: Elmélkedések. Parthenon.- Kranklin-kiadás. Budapest, 1943. 26« lap. A világirodalom egyik legszebb, legőszintébb, legmeghatóbb könyve. A római császári trónra emelkedett sztoikus filozófus, a Caligulák, Nérók és Domitianusok utóda az olvasó előtt formálja, tökéletesíti személyiségét. Az életnek újból és újból felmerülő problémáival kapcsolatban lelkiismeret- vi -sgálalol tart, s elmélkedéseinek eredményét feljegyzésekben foglalja össze. Páratlan látvány, midőn a világ ura ismét és ismét nekifeszül, hogy lelkét az emberi gyarlóságok béklyóiból kiszabadítsa, hogy embertársai javára biztosítani igyekezzék az igazság, az igazságosság érvényesülését. Még ma is, hosszú évszázadok után, különlegesen nagyszerű élmény együtt lenni ezzel a tiszta őszinte lélekkel, kinek mondanivalója mindig időszerű volt s az is marad : hirdeti és saját példájával igazolja, hogy az élet és világ zűrzavara fölé csak a bensőséges élet, a lélek jósága és tisztasága, de főleg az emberszeretet segítségével emelkedhetünk. Gondolatvilága még mindig él s mindaddig friss hatású marad, amíg emberek lesznek, akik az egyéni és közösségi élet vonalán fogékonyságot mutatnak az emberi méltóság, a belső szabadság értékeivel szemben. A fordítás Huszti József kiváló munkája. K. \agy István : lloldoji utcán túl. (Elbeszélések.) Budapest, 1943. Magyar Élet kiadása. Nagy István mint regényíró jó nevet szerzett már magának. ,,A szomszédság nevében“, az „Oltyánok unokái" egyaránt igazi írói sikert jelentettek. Most elbeszéléseit gyűjtötte kötetbe. Ezek az írások kevéssé ismert, érdekes világot tárnak fel: a város alsó társadalmi rétegeinek életét, amelyből maga az író is kiemelkedett. Nagy István minden sorában ott lüktet a személyes megélés ritmusa. Még sincs ezekben az elbeszélésekben semmiféle líra, vagy romantika. A valóság-szemlélet jellemzi a rajzokat. Mégsem riportok, hanem igazi művészi ábrázolások. A faluról jött gyári munkás, a külváros proletár népe, a városi kispolgár színes, tarka változatban hullámzik elénk a kötetben. Mindenütt jól megrajzolt, élő alakok. Ott élünk köztük, együtt szenvedünk és örülünk velük. Külön értéke a kötetnek néhány jelképes történet. Ezek azt mutatják, hogy Nagy István költő is. Nemcsak valóságszemlélete van, de színes mese- fantáziája is. A könyv borítólapját Karay Gyula művészi rajza díszíti. K. \aj|y Imre : Összegyűjtött versei. Budapest, 1943. Magyar Élet kiadása. A korán elhalt parasztköllő verseit foglalja magában ez a kötet. Nagy Imre sorsa tanulságos példa reá : hogyan lehet benne élni a legnehezebb testi munkában, s ugyanakkor fenntartani a kapcsolatot a szellem világával. Nagy Imrének nem volt széleskörű műveltsége, költeményei sem árulnak el külső hatást. A maga útján járt, a maga élményeit beszélte, a maga hangján szólt. Iskolás előírások, idegen példák nem befolyásolták. Ki merte mondani bátran, amit felgyűlt fantáziája s ösztönös szépérzéke diktált. Érzékeny lélek volt, minden hatásra reagált. Nagy Imre világa szegény, küszködő ember világa. Az élet nyers feltételeivel birkózik itt egy előkelő, nemes lélek. A kötet elé Veres Péter írt finom, elemző tanulmányt Nagy Imre költészetéről. K.
