Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
48 Egyházi és iskolai hírek. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK P V P F E K E X C 1893—1943. Ötven esztendő az idő végtelen sodrában nem hosszú, az ember életébe azonban már komoly fordulópontot jelent. Az ötvenedik évet áthaladv tudatában kell lennünk és úgy kell életünket beosztani, hogy már kevesebb évben lehet részünk... Pap Ferenc alighogy áthaladt az ötvenedik éven. itthagyott bennünket. . . Pap Ferenc 1913-ban sok jeles érettségivel rendelkező ifjú közé iratkozott be az eperjesi Teológia Akadémia I. évfolyamára. Mégis kitűnt az ő nagy felkészültségével. Nemcsak tanulótársai, de tanárai is hamarosan elismerték sokoldalú tudását. Barátai „Mimóza“ névvel illették maguk között. Nemcsak érzékenységét, könyvszeretetét akarták ezzel kifejezni, hanem legfőképpen lelki finomságát, értelmi kiválóságát. Csodálták, hogy a héber nyelvből is komoly ismeretei voltak már, amikor a teológiára beiratkozott. Magán- szorgalomból sajátította el felsőbb gimnázista korában, mint ahogy a japán nyelvben is így képezte magát — a legmagasabb tökéletességig. Pefőfi-költe- ményeket tömegesen ültetett át japán nyelvre, melyeket japán lapok állandóan is közöltek. Ezzel magyar nemzeti kultúrszolgálatot is végzett. Ennek elismeréséül a kultuszkormány ki is akarta őt küldeni, de a háború ezt megakadályozta. A japánok is nagy elismerésben részesítették. Az egyik japán lap részéről, melynek állandó munkatársa volt, abban a kedves figyelemben részesült, hogy házasságkötése alkalmával japán porcellán edényeket kapott nászajándékul. Életéből 21 évet Budapesten töltött mint vallástanító-lelkész. Jó pedagógus volt. Elméleti tudásával sokszor segítségére volt pályatársainak is. Ismereteiből szívesen nyújtott a hozzáfordulóknak. Füzetei: „A próféták“, „Pál apostol“, „Bibliaismertetés“ jó szolgálatot végeznek a vallástanítás munkamezején. Szívesen dolgozott a különböző egyházi lapoknak is. Belső munkatársa volt 10 esztendőn keresztül a már megszűnt „Jöjjetek énliozzám“ című belmissziói lapnak. A középiskolai evangélikus ifjúság lapjának : az „Ifjú Évek“-nek rovatvezető munkatársa volt. írásait a lap olvasói állandóan várták és figyelemmel olvasták. Tudták, hogy sokat tanulhatnak tőle, nemcsak tanulók^ de tanárok is. Polihisztori tehetsége itt sokszorosan bontakozhatott ki. A toll váratlanul kiesett kezéből, sokoldalú tudásával nem tanít már minket... Közismert szerénységénél csak tudása volt nagyobb, melyet a jóságos Isten egy nagyon törékeny porhüvelybe helyezett el. Emlékét hitvese, szülei, testvérei, pályatársai és tanítványai kegyelettel őrzik. Csendes, bölcs mosolyával előttem úgy áll, ahogyan csak azok tudnak a világba tekinteni, akik olyan tiszta tükröt rejtettek el lelkűkben, melyen át visszatükröződik a menny és annak minden drága szépsége és értéke! Budapest. Szuchovszky Gyula.
