Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Hazai irodalom
46 Hazai irodalom lelkészek nagy számban s a népi írók szinte kivétel nélkül. Az elhangzott előadások izgalmas és termékeny vitákra adtak alkalmat, amelyek során a magyarságnak csaknem minden időszerű és fontos kérdése szóba került. Kodolányi János, Erdei Ferenc, Németh László, Jócsik Lajos, Karácsony Sándor, Veres Péter, Nagy István, Bállá Péter, László Gyula és többen mások tartottak figyelemreméltó előadást. A Magyar Életnek ez már a második ilyen jellegű táborozása volt Balatonszárszón. Az elsőt 1942 nyarán rendezték, s azon inkább elvi kérdéseket tisztázott a konferencia, most pedig gyakorlati síkra tért át, s főleg a magyar társadalmi és gazdasági élet kérdéseit vitatta meg szakszerű előadásokban és a hozzájuk kapcsolódó felszólalásokban. A megbeszélésekben a hallgatóság sorából igen sokan vettek részt. Ennek a konferenciának az érdekes anyagát adta most ki könyvalakban a Magyar Élet. A könyv hű krónikája az egyheti táborozás eseményeinek, közli az elhangzott előadásokat és a vitaanyagot. A könyv megjelenése bizonyára széleskörökben kelti majd új életre azt a vitát, amelyet a konferencián a legkülönbözőbb oldalakról váltottak ki az elhangzott előadások. K. Ilr. .Németh Kálmán: Százezer szív sikolt. Amíg ezt a könyvet meg nem írta, addig úgy ismertük Németh Kálmánt, mint egy komor tankot, ahogyan utat tör a haza települőknek. Azt hittük, hogy szimpatikus küzdelme véget ért akkor, amikor a hernyótalpak nyomában Bácskába özönlött a száműzött bukovinai székelység. Mikor azonban kezünkbe vesszük ezt a varázslatosan szép könyvet, akkor új csodára ébredünk. A tank olyan tökéletes muzsika-játékká változik, mintha Gárdonyi és Mikszáth lelke költözött volna belé. Bátran megnyilatkozó emberiessége, őszintesége, szinte forradalmi és mégsem roncsoló szókimondása, ragyogó nyelvezete teszik egyedülvalóvá Németh Kálmán életvallomását. Szilágyi Ödön, a Rádió Élet főszerkesztője ágy nyilatkozott erről a könyvről, hogy a legcsodálatosabb írás. amit életében olvasott. Megríkatta, de gyógyítóan meg is kacagtatta. Dr. Ortutay Gyula pedig azt írta erről a könyvről, hogy általa Németh Kálmán a nemzet nagy nevelőjévé magasodott. Bár ennek a verőfényes Golgotának olyan állomásai vannak, ahová más halandó el nem juthat, szerző mégse lesz sehol fontoskodó. Ellenkezőleg!... Képes elhitetni az olvasóval, hogy legnyak- törőbb magyarmentéseit emberi kényszerűségből tette, mint amikor valaki ijedtében kifeszít egy vasajtót, vagy kitapos egy tüzet. Mintha csak pajkos csínytevésből taszigálta volna fagyialtos kocsiját egyik moldvai faluból a másikba, álruhában, román csendőrök között, akik faköpenyegből leskelőd- tek, nehogy magyar misszionárius betévedhessen a blokádolt, a magyar szó után síró moldvai falukba. Olyan derűs bájjal és szellemességgel írja le útjait, riiintha Stanley-t hallgatnánk. Az 520 oldalas könyv, amelyről dr. Tamás József ázt állítja, hogy 25 év óta ez a legszebb magyar könyv : közel 200 képpel, faxymilével, Márton Lajos festőművész fejléceivel és táblájával jelent meg Papp Géza szabadkai nyomdájában. Megrendelhető 28 P-ért a szerzőnél Bácsjózseffalván, valamint könyvkereskedőknél. ' D'André Károly. Kallós Ede : Nevek napok. Dr. Vájná és Bokor könyvkiadók, Budapest, 1943. 383 lap. Ara 16 pengő. Kallós Edéről a „Görög-római vallástörténet“ ismert szerzőjéről írta egyik nagynevű kritikusunk, hogy „műveiben büszke szellemi lakomára terít, s e lakomáról mindenki gazdagon megajándékozva kel fel“. A tudós szerző új könyvére ez a meghatározás fokozott mértékben ráillik. Az ajándékok, melyeket itt olvasóinak nyújt, nemcsak értéküknél fogva rendkívüliek, hanem meglepően újszerű voltuknál fogva is. A keresztneveket . ugyanis csgk külsőleges jeleknek, mégkülönböztető formáknak szokás tekinteni, Kallós Ede ellenben úgy vonultatja fel őket, úgy ismerteti történetüket,, úgy rajzolja meg életünkben váló élhelyezkedésüket, névnapi szerepüket stb., hogv valósággal élőlényekként mozognak az olvasó szeme
