Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Hazai irodalom
44 Hazai irodalom. a mélyebben érdeklődők számára a bővebb betekintést és további tanulmányozást, segíti elő. Nem hiányozhatik ez a könyvecske egyetlen tanári könyvtárból, de egyetlen bölcsészetet tanító tanárnak a kezéből sem, hiszen a szerző az elmúlt tanévben készítette el a legmodernebb pszichológiai felfogás alapján a gimnáziumok Vili. osztálya részére szóló Bölcsészet c. tankönyvét, melynek eredményes tanításához feltétlenül szükséges ennek az értékes művecskének az ismerete. Debrecen. Kun Sándor. Körmöezi László: V művészi nevelés. Exodus-kiadás, 1942. „Habent sua fata libelli." Egy teljes esztendeje, hogy stuttgarti lektorátusába indulóban ezzel a könyvvel búcsúzott el tőlünk érdemes fiatal szerzője, s most, hogy a háborús viszonyok közt veszendőbe ment első ismertetésem pótlására újonnan át kellett tanulmányoznom : valahogy úgy éreztem, hogy most még többet mond ez a könyv. Igen, mert közben a viszonyok megváltoztak, közelebb kerültünk ahhoz a hangulathoz, mely műve minden sorából kisugárzik. „A felnövő emberről, az alkotásról, a" jövőre forduló időről: innét a máglyán izzó napnyugtáról, túlnan a derengő égaljáról szólnak e sorok gondjai." Körmöezi a béke katonája : ,,A művészet vigasztalás tud lenni még akkor is, mikor a vagyon már megsemmisült, és a tudomány' cserbenhagyta az embert: á pénzpiacok aranyából és a szaktudományok vívmányaiból kovácsolja az ember a pusztulás fegyvereit, de a művészet remekműveiből mindig a béke áradt az emberek felé" (16.). Ezzel az alapvető meggyőződéssel igyekszik „művészetre oltani" az ifjúságot, melyet jó alanynak tart e célra. Törekvései a középiskolás ifjúságra irányulnak első renden, mely a jövő középosztályát adja, tehát döntő a nemzet jövő arculatára. Tisztán látja, hogy az iskola „nevel művészt is s közönséget is a művészetnek", s éppen azért volna fontos, hogy nagyobb tér jusson a középiskolában a művészi nevelésnek. Körmöezi megpróbálta, hogy a mai túlterheléses viszonyok közt is a művészet csillaga felé vezesse a reábízott ifjúságot. Könyvének éppen ez ad különös értéket. Ő ugyan egy szóval nem emliti, hogy maga a példaadó, de mi, munkatársai, tudjuk, hogy ő volt az, aki cserkészparancsnokként ráéheztette fiait balatoni magányukban — az olvasásra, s akkor „a parancsnok hátizsákjából egymásután kerültek elő az Egri csillagok, a Pál-utcai fiúk, az Ivanhoe, a Három ember egy csónakban, meg folytatása: a kerékpárkirándulás...“ S a Tinóm lélektani tapintatú kezdeménynek nags- következései lettek (42.). A tiszta, magasrendű művészet felé fordult az ifjúság! Leggazdagabb indításokban természetszerűen „Következmények a művészi nevelésre“ című zárófejezete. Hangsúlyozza, hogy „költői adottságú, teremtő egyéniségeknek kell résztvenniük a nevelésben" — akiknek „feleannyi munkát és háromszorannyi fizetést kellene adni, hogy az iskola feladatához méltó lehessen az iskola szelleme, hangulata". <3 maga szűkös fizetése és temérdek magára vállalt feladata mellett is talált alkalmat arra, hogy megtörténhessék általa az, amit személytelenül így ír le : „Mezőváros cserkészőrse úgy kezdte a mozgótábort, hogy pünkösd szombatjára két páholyt szerzett az Operába. Tannhäusert adták. . . Megkondult a gong, a páholyban szinte hallani lehetett a fiúk szívverését. Amikor pedig a nyitány áradó dallamfolyama fortisszimóvá erősödött, oda- szivárgott a szemekbe az ünnepélyes helyzet, az elragadtatás könnycseppje.. . Két napig a pilisi hegyekben csatangoltak, azután hazafelé jövet, átutaztuk- ban még megnézték a Cyrano-t a Nemzetiben. .. “ Azoknak pedig, akik semmiképpen sem utazhattak fel, lemezsorozaton mutatta be, megfelelő zenei magyarázatokkal, a Carment. Zenei nevelésében, bár maga nem volt zenész, lejutott Ravel, Stravinszki, Kodály, Bartók magasságáig. Figyelme és tanácsai különben kiterjednek a művészet minden ágára, a műteremlátogatástól a színészetig. Egyszer azon vettük észre, hogy Kör- möczi még a tízpercekben is fúr-farag, bábukat alakít és önt. Egyszer csak előttünk állt egy gyönyörű bábjáték-színpad, a maga igézetes, szines-szépségé- ben, hogy csak úgy omlott a város kicsije-nagyja a megnézésére. Tudatos
