Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 2. szám - Csanády Sándor: Küzdelem az érdemi osztályzásért
34 Csanádi) Sándor : Küzdelem az érdemi osztályzásért. nagyobb erkölcsi felelősségérzete sem, aminthogy nem látunk javulást a múlttal szemben a tanulók önfegyelmező magaviseletében sem. Sőt ! A jobb eredmény elmaradása nem közömbös dolog, mert az új didaktikai és nevelési módszerek elé nagy várakozással tekintett a tanári közvélemény és a nagyközönség is. Ha nem mutatkoznak a jobb eredmények, akkor meg kell keresni az okokat, melyek miatt elmaradnak, nem válnak valóra a reménységek. Nincsen ma az iskolai életnek olyan megnyilvánulása — ezúttal a középiskolára gondolunk —, mely ne volna, ne lehetne vita tárgya, s hozzá ne szólnának iskolán kívül és belül : avatatlanok és elhívottak egyaránt. A pedagógiai tévedések, kísérletek mellett igen nagy baj, hogy az avatatlanok is utat-módot találnak és keresnek, hogy az iskola ügyeibe, kérdéseibe beleszóljanak, sőt irányítólag befolyjanak. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek 1943. évi október 23-án Győrött tartott közgyűlésén Újvári Pál főtitkár évi beszámolójában (v. ö.: 0. K. T. Közlöny 1943 nov. szám) őszinte helyzetképet adott a gimnázium színvonalának süllyedéséről, s a tanári tekintély hanyatlásáról. Bizonyos elégtétellel hallottuk és olvassuk a beszámolónak különösen a II. 1/c, továbbá a II. 4/3—4. pontjait. Hét évvel ezelőtt, az Orsz. Középisk. Tanáregy. Közlöny 1936 okt. havi számában : ,,Minőség vagy mennyiség ?“ című cikkünkben részletesen foglalkoztunk azokkal az okokkal, bajokkal, melyek elkerülhetetlenül nemcsak a tanulmányi színvonal süllyedéséhez vezetnek, de aláássák az iskola tekintélyét s vele együtt a tanárét is. Amit akkor mondottunk, ma is, sőt még jobban állítjuk, azzal a megtoldással, hogy a mai háborús körülményekkel nem lehet alibit igazolni, ha itt is, ott is, ebben is, abban is eredménytelenségről vagyunk kénytelenek beszélni. A háborús körülmények legfeljebb súlyosbíthatják a helyzetet, de az eredendő okokat másutt kell keresnünk. Különben is az egészen közvetlenül érezhető háborús okok csak nagyon rövid keletűek. A Nevelésügyi Szemlének 1938. évi 7—8; 9—10. számaiban: ,,A közvetlenség új elmélete a középiskolai nevelésben“, továbbá ugyancsak a N. Sz. 1939. évi 5. számában : ,,Szabadon portyázó vándordiákok dúlásai“ s végül az Orsz. Középisk. Tanáregy. Közlöny 1936. évi március havi számában : ,,A nevelés másik pillére“ (szülői ház) címen megjelent cikkeinkben részletesen foglalkoztunk olyan iskolai bajokkal s azokkal a túlzásba vitt új nevelési eszmékkel, melyek szükségszerűen vezettek el az országos főtitkár által megállapított eredményhez. Megismételjük azt a gondolatunkat, hogy az iskola túlságosan kitárta magát a szülők és nagyközönség felé, azt hívén, hogy mindenütt és mindenkiben segítséget talál nemes és nagy céljainak és