Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 1. szám - Megjegyzések
Megjegyzések 21 útmutatást nyújt, hanem ellenőriz, sőt hibát keres. Külön nevelői státust kíván a bírói és katonatisztihez hasonlóan. Kéri a felekezeti béke feletti éber őrködést. „A legbőkezűbb költségvetés is mindig kicsiny.“ Vámos János szerint a honvédelmi tárcán kívül ennek tárgyalásakor áll mindenki pártok felett. 1914 előtt csak gimnázium volt, azóta mindig többet fordítanak szakiskolákra, s animózitás tapasztalható a gimnáziummal szemben. Pedig a klasszikus gimnázium továbbra is szükséges, szelleme tette országunkat eddig is erőssé. Ehhez megfelelő tanári kar szükséges (elnök Krúdy Ferenc). Ismerteti a középiskolai tanárság márciusi, lapunkból ismert memorandumát, s kéri a régi igazságosabb rendszer visszaállítását. Kevés a tanár s annak is fele nő, az egyetemi arány is rossz. Sok újítás zavarta meg a huszas években az iskolát ; túlterhelés van. A tanárság túlteng kis óraszámmal Budapesten s más nagyobb városokban. Az igazgató a túlzott adminisztráció folytán ma nem pedagógiai vezető : 4—6 középiskolás számvevőségi tisztviselőt kellene mellé beosztani, így az igazgató nevelhetne. A tehe* séges falusi gyermekek nevelését a legkitűnőbb tőkebefektetéstnek nevezi. Több gondoskodást kér a magyar fajú tanárok részére, mert úgy látja, túlzott támogatásban részesülnek a nemzetiségiek. Vitéz Makray Lajos, a néppárt elvei alapján a keresztyén-nemzeti gondolatban rejlő szociális igazságot és erőt hangsúlyozza. A felekezeti iskolák e gondolat legszilárdabb bástyái, rájuk szükség van, tehát támogatni kell fenntartóikat. „Annak az egyházközségnek tagjai, ahol felekezeti iskolát tartanak fenn, tulajdonképpen méltánytalanul kettős adózás terhét viselik.“ A fizetés ügyét teszi ezután szóvá : „örülnék, ha egy szegény tanítónak, mint a nemzet napszámosának, annyi fizetése volna, amennyi ma egy napszámosnak jövedelme.“ Kevesebb írásbeli munkát rójanak rá. Demkó Mihály főleg a tanítóság ügyéről szól, Rajniss Ferenc a kultuszminisztériumi adminisztrációs gépezet folytonos változását kifogásolja, nem látja fenn az irányítást ; Bogner József (délvidéki) minél több párhuzamos osztályt kíván, továbbá magyar kereskedelmi iskolát, Budinszky László a magyar élet kultúrkívánságát hangsúlyozza. Öntudatos nacionalistákat kell nevelni, mezőgazdasági szakiskolákat kell ez agrárországban nagyobb számban alapítani. „Mi sok boldog professzort, tanárt, néptanítót és sok boldog tanulót akarunk látni.“ Erre nem ad biztosítékot a költségvetés. Kortsmáiros László az erdélyi magyar iskolák hősi munkáját hozza fel példaképül. A szórványmagyarság gondozását igen helyesli. A polgári iskolai tanárság részére is szeretné az V. fizetési osztály megnyitását. Rapcsányi László a világháborúban résztvett tanerők sorsára hívja fel a figyelmet ; kívánja a vizsgadíjak felemelését, a bürokratizmus megszüntetését, a polgári iskolai tanárok kezdő szolgálata részére a IX. fizetési osztályt, végül egységes tanárképzési tervezetet és a tanterv revízióját. Szinyei-Merse Jenő miniszter rámutat arra, hogy a háború rányomta bélyegét költségvetésére. A megoldandó feladatok között sürgősség szempontjából különbséget kell tennie. Első a kezdő tanerők megélhetése : rendszeres állások, a segélydíjas fok eltörlése, majd a helyettes évek három, két s most egy évre csökkentése a haladás lépései (13 millió). Gondolt azokra, kik 8—lü évig szolgáltak ideiglenes minőségben, s ez egész pályájukon hátrányos befolyást gyakorolt előlépésükre : ennek három évet meghaladó részét beszámítják. A hosszú szolgálattal bíró tanárok részére a VI. osztályban több állást szervezett, külön polgári iskolai igazgatói státust nyitott, a gyakorlóiskolai tanárok fizetését minden iskolafajnál a középiskolaihoz hasonlóan rendezi (elnök Tasnády-Nagy András). Üj állások szervezése is lehető, 197 állami, 249 államsegélyes új állást irányzott elő. Kívánatos, hogy a gimnáziumok kislétszárnú felső tagozataiból gyakorlati középiskolák legyenek. A tanterv- és tankönyvrevízió végrehajtásában sokat vár az új Közoktatási Tanácstól, a pedagógiai ügyek intézésére a minisztérium elnöki osztályában közvetlen neki alárendelt szerv kezdte meg működését. Az iskolaorvosi kérdéssel is foglalkozik. A gimnáziumi tantervet szakértői vélemény egységesnek és korszerűnek ítéli. Az igazgatók aktázástól kíméléséről gondoskodni kíván. A nemzetiségi kérdésben : „kötelességünk saját fajtánkról gondoskodnunk,
