Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 1. szám - Megjegyzések
20 Megjegyzések A költségvetés képviselőházi tárgyalása.1 1943 november 17-én Tasnádi Nagy András elnöklésével Tomboly Dénes előadó ismertette a vallás- és közoktatásügyi tárca, költségvetését, mely a tárcák között nagyságra negyedik, s 96 5 milliós többletet mutat a mult- évivel szemben. Elismeri az előadó, hogy a dologi kiadások emelkedése a folytonos áremelkedés folytán tulajdonképpen csökkent értéket jelent. Kiemeli a törekvést, hogy minden tanári állás betöltessék, s hogy a tanár elégedett legyen. A kétévi helyettességet egyre szállítja le a miniszter, s 101 polgári iskolai tanári és 240 igazgatói állást szervez ; a középiskoláknál pedig 178 új rendes tanár lesz, továbbá 84 új állás. A rendes tanárok az V. fizetési osztályba ezentúl nem az igazgatói állások rovására jutnak be. Az óradíjtöbbletekre is külön összeget vett fel a költségvetés. Diákjóléti célokra 8‘5%- kal nagyobb összeg áll rendelkezésre, mint eddig. A hozzászólások sorát Mester Miklós nyitja meg, s követeli a szélső baloldal nevében a középiskolai négy alsó osztály egységesítését, mert ezt minél több tanulónak el kell végeznie. A középiskola négy alsó osztályának tanterve a polgáriéval azonos legyen, és a magyar nemzeti műveltség alapelemeit s a mindennapi gyakorlati életben tájékozódásra képességet adjon — úgymond. Jellemzi a 75 éves polgári iskola tanárainak nehéz helyzetét. Kívánja a negyedik osztály végén a legszigorúbb szelekciót. A tehetséges falusi gyermekek nevelése érdekében még nagyobb áldozatot kíván. A középiskolai tanárság szociális helyzetén sürgősen segíteni kell; most a kezdő tanári fizetés kisebb az iskolaszolgáénál, ami az utánpótlást veszélyezteti. A rég kívánt státusrendezést, mihelyt a háborús idő elmúlik, végre kell hajtani. Elismeri a kultuszminiszter ama törekvését, hogy elvi alapon folyjék a politikai küzdelem. Hokky Károly a felekezeti iskolák nemes és értékes misszióját emeli ki. A minisztérium nevét vallás- és nemzetnevelésire változtatná; kiemeli a nevelés fontosságát, az iskola, család és társadalom összhangját. Maga szeretettel emlékezik nevelőire, és látja a mai tanárság hibáit. A régiek azonban nyugodtan végezhették lelkes munkájukat, ma a létért való küzdelem egész életük, s nem részesülnek olyan megbecsülésben, mint kellene. Hálával emeli ki a Kormányzó úr megjelenését a budapesti református gimnázium új épületének felavatásán : ez kitüntető gesztus volt a tanárság iránt. Kívánja meg a miniszter, hogy e csonka évben ne kívánjanak a tanárok annyi tananyagot, mint rendesen. Bírálja a polgári iskola tantervét (ókori történelem, magasabb mennyiségtan, egyórás jogi ismeretek stb). A nyelvtanítástól beszélgetést kíván, s linguaphon alkalmazását. Zsámboki Pál, mint ipari munkásképviselő az ipari oktatásban tapasztalható hibákra mutat rá ; László Dezső a jövő szempontjait hangsúlyozza, (itt az elnöklést vitéz Törzs Tibor veszi át) s a munkásságnak és földműveseknek kíván nagyobb szerepet. A középiskolák kevesebb anyagot alaposabban tanítsanak, nagyobb tettkészségre neveljenek. Erdélyi sérelem, hogy a visszacsatolás után sok tanár alacsonyabb fizetési osztályba került, mint azelőtt. Kéthly Anna két pontban foglalja össze a mai feladatokat: 1. elegendő és a megélhetési viszonyokkal arányosan fizetett oktatók és elegendő tanterem, 2. a gyermekek és ifjúság védelme a háború gazdasági és szociális ártalmai ellen. Szabó Zoltán kéri, oldja meg a miniszter az egyre elkerülhetetlenebb tanterv- és tankönyvrevíziót, és szüntesse meg a teljesen üzleti alapon álló tankönyvkiadást. A felügyelet ellen az a panasz, hogy nem tanácsadást,. 1 Csak a közép- és középfokú iskolákat érdeklő részt ismertetjük.
