Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 7. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 1 <i3 kérdését. Inkább húzódjunk vissza a mérsékelt munkavállalás és az így lehető önképzés elmerítő út jára, mint kilógó nyelvvel olyan ügyes megoldását vállaljuk, melyek felülmúlják az elképzelésünket. Ha mégis az ambíció fellelkesíti elfáradt erőinket, akkor olyan irányító munkát vállaljunk, mely méltó egy tanárhoz. Ezt a munkát sohasem úgy vállaljuk, hogy ránk erőszakolják ál- bölcsességekkel, hanem úgy, ha belső kényszer az indítása. De sohasem úgy, hogy előbb egy-két embert erkölcsileg ledorongolunk. Ilyen helyen kell aztán az önképzés nagy iskolája. Ezeken a helyeken kell nap, mint nap barátságot kötni a testnevelés múzsájával, ahol egy sereg dilettáns szónokol, ahol a testnevelésről, és a legszélsőségesebb gondolatok ülik orgiájukat. Itt kell sarokra állni a testnevelőnek. Itt az életmentést, a nevelést, az egészséges életszemléletet csak az a testnevelő tudja irányítani, aki valóban apostola a dolgoknak, és nem trénerei Ilyen helyeken a meggyőző érvek egész szertárára van szüksége a testnevelő tanárnak, ha nem akar a korpa közé keveredő ember nem éppen felemelő sorsára jutni. Célkitűzése, szemlélete egyezzen a inai ifjúság egészséges életével, és ez érdek sem klubérdek, hanem egyetemes honvédelem. De itt is csak az a testnevelő tanár tudja betölteni hivatását, ki óriásként emelkedik fel az egyéni érdekekért könyöklő törpék birodalmában. Legutoljára hagytam a dolgok legszorosabb kísérőjét, az anyagiakat. Tudom, hogy ez nem választható el a kérdés lényegétől. De itt is felállíthatjuk a józan mérséklet szabályát, mely azt mondja, hogyha már rászorult valamelyikünk az óráján felül egyéb munka vállalásra, ne adja el magát egy tál lencséért. Munkájának legyen méltó bére. Ha más rálicitál a tanári munkát megszégyenítő ajánlatával', akkor inkább a szegénységet vállaljuk. Az a munka értél \es, amelyet minden oldalról megbecsülnek. Komoly tanításnak méltó ellenszolgáltatása legyen. A mi munkánk szorosan beleilleszkedik a nemzet- nevelés színes vonalába, ott nélkülözhetetlen. Ez a munka azonban csak akkor lehet méltó, komoly helyen, erkölcsi magaslaton, ha állandó haladással biztosítják a folyamatos fejlődést és tökéletesedést. A mi munkánk akkor éri el a nélkülözhetetlenség kitüntető jelzőjét, ha az elmélyedés következménye lesz ; ha á magyar, általános nevelésbe illeszkedő eszköz jelzőjével dicsekedhet. Debrecen. Somorjai László. HAZAI IRODALOM Magyarság tudomány és nemzetnevelés. Szerkesztették : Kiss Árpád és Kovács Máté. Debreceni könyvek kiadása, 1944. Nagy Károly grafikai mű- intézete, Debrecen. 223 lap. Ára : 13-50 P. Az értékes kötetben a szerkesztők tizenkét kitűnő tanulmányt tesznek közzé, melyekben a tudós szerzők a debreceni Nyári Egyetemen 1930 óta tartott előadásaikat dolgozták fel szélesebb alapokon. A tanulmányok címei : Balogh Béla : A magyarságkutatás antropológiai eredményei, Boda István : A magyar lélek alapformái és természetes fejlődéslehetőségei, Kiss Árpád : Nevelés magyarul Európában, Karácsony Sándor : Magyar nevelés, Bárczi Géza: Nyelvünk magyarsága, Kovács Máté : Magyar irodalomszemlélet, Mendöl Tibor : A magyar tájak sajátos jellege. Molnár József : Népismeret- önismeret, Molnár C. Pál : Üjabbkori képzőművészetünk helyzete, Némedi Lajos : Magyarok és németek, Yáradi Imre : Magyarok és olaszok, Hankiss János : A magyar kultúra folytonossága. A nemzeti önismeret nagy kérdése világszerte az érdeklődés középpontjában áll, minden népi közösség igyekszik összegyűjteni azokat az adatokat. megállapításokat, vélt vagy valódi jellemvonásokat, melyek egyéni arculatát határozzák meg, feltárják gyengéit, tudatosítják megsejtett erőit.
