Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 7. szám - Hazai irodalom
164 Hazai irodalom. Bennünket, magyarokat is erőteljesen áthat az utóbbi évtizedekben ez az önismeretre való törekvés. A magyarságismeret az irodalom és művészet, a nyelv és zene, a táj, ember és történelem, a lélektan és élettan felismert, jellegzetesen magyar elemeiből és törvényszerűségeiből már eddig is tisztább és megfoghatóbb nemzetképet alakított ki. Ennek a nemzetképnek megfelelő magatartás élettörekvéseinkben és értékelésünkben egyaránt máris érvényesülni kezd. Életünk, művészetünk és tudományunk csak teljesebbé válhat, ha igazabb emberség, kiérlelt európaiság és biztos szaktudás szerveződnek egybe lelkűnkben. Természetes, hogy a mélyebb magyarságigénynek és szélesebb magyarságismeretnek nemzetnevelésünkben is központi helyet kell biztosítani. Nevelő munkásaink azonban nem lehetnek abban a helyzetben, hogy a magyar nemzetkép folytonos formálódását nyomon követhessék, hiszen a tisztább magyar önszemléletért folytatott tudományos küzdelem roppant széles arcvonalon folyik. Szüksége mutatkozik tehát annak, hogy az érdeklődő nagyközönség és a tájékozódni kívánó nevelők számára a magyarságtudománynak eddig elért és' a nevelés szempontjából hasznosítható eredményei szakcsoportok szerint elrendezve könnyen hozzáférhetők legyenek. Ezt a célt szolgál ja ez a derék munka. Érdemes lenne a közölt tanulmányok mindegyikével külön-külön foglalkoznunk, de a rendelkezésre álló szűk keret ezt nem engedi meg. Ezért csak arra szorítkozhatunk, hogy protestáns tanárságunk figyelmét a legmelegebb ajánlással felhívjuk erre a pompás értekezés- sorozatj-a, mert meggyőződésünk, hogy a tanári könyvtárak számára és egyéni használatra beszerezve, rendkívül termékenyítő gondolatokat fog ébreszteni az iskolai nevelés munkájában. Debrecen. Kun Sándor. László Gyula : Honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet kiadása. Budapest, 1944. Az idei könyvnap legkimagaslóbb eseménye: László Gyula, a fiatal kolozsvári történettudós munkája: A honfoglaló maggar nép élete. A könyvet joggal tüntette ki 10,000 P-s könyvnapi díjával a Magyar Irodalompártoló Társaság. László Gyula könyve a honfoglaló magyar nép életét eleveníti meg. Felrajzolja a magyarság megjelenése előtti Kárpátmedence faji és műveltségi állapotát, beszámol a föld állapotáról, állat és növényvilágáról. Majd a magyar „nagycsalád“ szerkezetére vet világot. LTtána a munka, varázslat és művészet jelentőségét tárgyalja, végül a betegség, halál és másvilág egykori valóságáról ad számot. Az egész anyag az ezer év előtti magyar társadalom keresztmetszetét szolgáltatja. A fiatal tudós ezzel a könyvével fontos hézagpótló munkát végzett. Összefoglalta és szerves egységbe ötvözte azokat a megbízható eredményeket, amelyekre eddig az egyes szaktudományok: történelem, nyelvtudomány, településtörténet, néprajz, embertan, állattan és a többi rokontudomány —- eljutottak, és az egészet eredeti leleménnyel a hiteles régészeti adatok felhasználásával s eddig teljesen ismeretlen kapcsolataik kibogozásával népszerű modorban tárja a művelt magyar olvasóközönség elé. László Gyula könyve elsőrendűen alkalmas a magyar tudat erősítésére, múltúnk becsületének megismertetésére. A könyvben előttünk áll a honfoglaló magyarság magasrendű, eredeti és szerves kultúrája, amely egyenlő rangra emeli népünket a honfoglalás korának bármelyik művelt népével. K. Kodolányi János : Suomi. Magyar Élet kiadása. Budapest, 1944. Kodolányi tett a legtöbbet azért, hogy a magyar közvélemény figyelmét ráterelje a rokon finn nép életére. Ismételten fölkereste Suomit, a Csend országát, hónapokat töltött finn testvéreink között, közelről látta, tanulmányozta társadalmi és szellemi életüket, * s élményeiről és tapasztalatairól elragadó írásokban számolt be. Ez a könyv : Suomi, a Csend országa és Suomi titka c. kötetek együttes kiadása. Egy kitűnő és jószemű magyar író vallomása ez a könyv, színes, érdekes és mindvégig élvezetes írás, amelyből megismerhetjük ennek
