Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 7. szám - Dévai Jenő: Nyelvtanítás leegyszerűsített nyelvvel középiskoláinkban
Dévai Jenő: Nyelvtanítás leegyszerűsített nyelvvel középiskoláinkban. 153 segítségével participiumokat alkotni, azokat nemcsak a have és he igékkel használni, hanem önállóan is, csak éppen az ed raggal képzett alak nem használható önállóan, mint a past tense (befejezett mult), pedig ezt használják leggyakrabban a normális angolban. Erre jelenleg nem térhetek ki bővebben. Tulajdonképpen nem is a fenti suta körülírások ellen van kifogás, hiszen jóformán mindent lehet velük jól-rosszul kifejezni, hanem a baj az, hogy a Basic Englisht jól tudó nem fogja megérteni a leghétköznapibb beszédet, vagy nyomtatott szöveget, mert rengeteg egész közönséges szó hiányzik a Basic English jegyzékéből. Csak egy példa erre: Ha egy magyar ember azt mondja angolul : „Mr. X. was put under the earth two weeks back“ (Mr. X-et föld alá tették két héttel hátrább), megértik őt, de ha egy angol ugyanazt mondja egy gyakrabban, sőt egyedül használt kifejezéssel: „Mr. X. was buried two weeks ago“, a Basic Englisht kitűnően tudó magyar nagyot fog nézni, mert sem a buri (eltemetni), sem az ago (ezelőtt) szavak nem szerepelnek a Basic English szójegyzékében, és még az sem hozható fel mentségére, hogy ritka szavak. Még nagyon sok példát hozhatnék fel, melyek átdolgozásaim közben merültek fel, de a fentiek is elegendők annak bizonyítására, hogy nagy hiba szavakat kihagyni csak azért, mert a meglévőkkel körül lehet őket írni. Ez a kis ízelítő talán elegendő a Basic Englich bemutatásához. Ez az egyik véglet az angol nyelv tanítása terén. A másik szélsőség a VII. és VIII. osztályú angolnyelvű tankönyveinkben látható, úgyszintén abban a németnyelvű tankönyvsorozatban, amelynek V. osztályos köteteben pl. egy 8 és y2 soros kiragadott szövegrészben egyebek között ilyen különleges szavakba ütközünk : állati bőrök, báránybőr, guba, szűr, szűcs, tímár, kicserezni, szíjgyártó, nyereg, lószerszám, csikóbőrös kulacs. Szinte megdöbbentő, hogy egy-egy oldalon, sőt féloldalon mennyi új szó van, és ezek között mennyi az általános műveltség szempontjából teljesen felesleges szó! Oly tárgykörök, mint pl. a fenti, kihagyhatok. Ne az legyen a célunk, hogy minden elképzelhető tárgykört a lehető legaprólékosabban és legválasztékosabban kimerítsünk! Kevesebbel többet érünk el. -A móddal leegyszerűsített vagy modern nyelvre átdolgozott szövegek épúgy visszatükrözik íróik mondanivalóit és azon keresztül az illető nemzet szellemét, gondolatvilágát és szokásait, mint bármelyik eredeti szöveg. Alapjában véve háromféle nyelvet lehet megkülönböztetni: klasszikus nyelvet, a mai kor irodalmi nyelvét és a kollokviális, a mindennapi beszéd nye'vét (a nyelvtanítás szempontjából a művelt középosztály kollokviális nyelve lehet csak irányadó). A klasszikus nyelv nemcsak nehézkes, cikornyás, hanem nagyon sok, manapság ritkán vagy egyáltalán nem használt szót és kifejezést tartalmaz. Magától értetődő, hogy ilyen szemelvények nem szolgálják a tanult nyelv megkedvéltetését. De nem is lehet azok alapján nyelvet tanítani, a beszédkészséget fejleszteni, hanem csakis szavakat és kifejezéseket, amelyek ritka használatuk miatt úgy kiesnek a tudatmezőből, mintha
