Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 6. szám - Dr. B. Schmidt Gizella: A Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet és Pályaválasztási Tanácsadó

Dr. Schmidt Gizella : M. kir. Gyermeklélekt. Ini. fa Pályavdlaszt. Tanácsadó. 133 Akad ugyan köztünk intuitív lélekformáló művész, aki lélektani tudás nélkül is nagyszerűen vezeti növendékeit, de az is csak nyer­het vele, ha a gyermeki lelkűiét megítélését nem bízná kizárólag ösztönös emberismeretére. Nagyot lendítene az iskola nemzetnevelő munkáján, ha minden pedagógus tanulmányai legfontosabb tárgyává a biblia után azt a tudományt tenné, amelynek célja az emberismeret, a modern lélektant, elsősorban a gyermeklélektant. A társadalom válságának a súlyosbodásával már-már szinte elviselhetetlenné nő a felelősségünk. Meg is indult a felvértezésünk, ha ólomlábakon is : a tanárképzés kiegészítése — legalább elvben. Már 1936-ban elrendelte Hóman Bálint kultuszminiszter a tanárok és tanítók lelkihigiénés kiképzését, és ezzel a feladattal a Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézetet bízta morc Nagy kár, hogy a tanárok, legalább a vidékiek, oly keveset tudnak erről az intézetről. Én is csak „véletlenül“ kerültem kapcsolatba vele, és ami­kor a hosszú nagyvakációt hasznosítandó pedagógiai problémáimra feleletet kerestem náluk, az igazgató és munkatársai — amennyire azt öt hét alatt laikussal megtenni lehetett — fokozatos bepillantást engedtek munkájukba. Az intézetet már 1929-ben alapította dr. Schnell János ideg- gyógyász főorvos, mint Nevelési Tanácsadót a Ranschburg-féle pszichológiai laboratórium mellett. Levegőjét semmi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy tíz évig csupa önkéntes munkással dolgozott. 1936 óta átépítve, kibővítve, a Bulyovszky-utcai Kemény Zsigmond-gimnázinm épületében működik. Célja a magyar társadalom lelki egészségének gondozása. A men­tési munkát a gyermekkorban kezdi, ahol még lehet menteni tudomá­nyos kutatásokra épített és tudományos módszerekkel dolgozó pszichológia segítségével való megelőzéssel, vagy a baj kezdeti fokán való felismerésével és pvóovításával. Csendes, barátságos helyen van, napos udvarra néző ablakokkal. A be­lépő első tekintete a „Játszószoba“ feliratra esik. Tőle balra a „Szülők Isko­lája“, jobbra a széles folyosón két hosszú sorban orvosi és lélektani rendelők és laboratóriumok, a szociális gondozó, az előadóterem, műszertár, műterein, iroda, könyvtár, az igazgató fogadója. A folyosó falán az intézet működését ábrázoló fényképek, irodai papírlap nagyságú plakátokon az intézet egy-égy gondolatának és törekvésének a nagyközönség számára képekbe való kivetí­tése.1 Hatalmas sugárkéve esett a folyosóra, benne egy arasznyi feketefürtű aprószent. „Ez ugyan nem látszik betegnek!“ Megnyugtatnak : nem is az, hanem az Intézet egyik állandó „kísérleti alanya“, ki minden elfogultság nél­kül, teljesen otthonosan mozog itt. Arra is igen alkalmas, hogy az először idekerülő kis páciensek esetleges szorongását megszüntesse. A két és fél éves kisleány körül kisebb-nagyobb fiúk, leányok otthonoskodnak, sőt gimnázis- ták is belevegyülnek, fölényeskedő kedvesen, a picik játékába. Ezek sem lát­szanak betegnek, sem abnormálisnak, mint ahogy nem is azok a szó kemény 1 Például: Diákok ülnek a padokban, felettük a jövőjük ködös képe: egyik felett vegyi laboratórium, másik felett orvosi rendelő stb„ de van, aki fölött tömeggyilkosság és vesztőhely. A kép alatt a figyelmeztetés „Előz­zük meg!“ Egy lakás küszöbén a tej, melyet előzőleg mikroszkópiailag őriztek ellen, s ponyvairodalom, „ezt nem vizsgálja senki“. Vagy a Pályaválasz­tási Tanácsadó egyik plakátján két egymásmelletti kép : egyiken a főúr cibálja meg az ügyetlen kis pincér fülét, mert egy csomó tányért eltört, a másik képen ugyanazt a legénykét megdicséri az asztalos jólsikerült munká­jáért. Egyik képből a másikba" piros nyíl indul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom