Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 6. szám - Dr. B. Schmidt Gizella: A Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet és Pályaválasztási Tanácsadó
Dr. Schmidt Gizella : M. kir. Gyermeklélekt. Ini. fa Pályavdlaszt. Tanácsadó. 133 Akad ugyan köztünk intuitív lélekformáló művész, aki lélektani tudás nélkül is nagyszerűen vezeti növendékeit, de az is csak nyerhet vele, ha a gyermeki lelkűiét megítélését nem bízná kizárólag ösztönös emberismeretére. Nagyot lendítene az iskola nemzetnevelő munkáján, ha minden pedagógus tanulmányai legfontosabb tárgyává a biblia után azt a tudományt tenné, amelynek célja az emberismeret, a modern lélektant, elsősorban a gyermeklélektant. A társadalom válságának a súlyosbodásával már-már szinte elviselhetetlenné nő a felelősségünk. Meg is indult a felvértezésünk, ha ólomlábakon is : a tanárképzés kiegészítése — legalább elvben. Már 1936-ban elrendelte Hóman Bálint kultuszminiszter a tanárok és tanítók lelkihigiénés kiképzését, és ezzel a feladattal a Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézetet bízta morc Nagy kár, hogy a tanárok, legalább a vidékiek, oly keveset tudnak erről az intézetről. Én is csak „véletlenül“ kerültem kapcsolatba vele, és amikor a hosszú nagyvakációt hasznosítandó pedagógiai problémáimra feleletet kerestem náluk, az igazgató és munkatársai — amennyire azt öt hét alatt laikussal megtenni lehetett — fokozatos bepillantást engedtek munkájukba. Az intézetet már 1929-ben alapította dr. Schnell János ideg- gyógyász főorvos, mint Nevelési Tanácsadót a Ranschburg-féle pszichológiai laboratórium mellett. Levegőjét semmi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy tíz évig csupa önkéntes munkással dolgozott. 1936 óta átépítve, kibővítve, a Bulyovszky-utcai Kemény Zsigmond-gimnázinm épületében működik. Célja a magyar társadalom lelki egészségének gondozása. A mentési munkát a gyermekkorban kezdi, ahol még lehet menteni tudományos kutatásokra épített és tudományos módszerekkel dolgozó pszichológia segítségével való megelőzéssel, vagy a baj kezdeti fokán való felismerésével és pvóovításával. Csendes, barátságos helyen van, napos udvarra néző ablakokkal. A belépő első tekintete a „Játszószoba“ feliratra esik. Tőle balra a „Szülők Iskolája“, jobbra a széles folyosón két hosszú sorban orvosi és lélektani rendelők és laboratóriumok, a szociális gondozó, az előadóterem, műszertár, műterein, iroda, könyvtár, az igazgató fogadója. A folyosó falán az intézet működését ábrázoló fényképek, irodai papírlap nagyságú plakátokon az intézet egy-égy gondolatának és törekvésének a nagyközönség számára képekbe való kivetítése.1 Hatalmas sugárkéve esett a folyosóra, benne egy arasznyi feketefürtű aprószent. „Ez ugyan nem látszik betegnek!“ Megnyugtatnak : nem is az, hanem az Intézet egyik állandó „kísérleti alanya“, ki minden elfogultság nélkül, teljesen otthonosan mozog itt. Arra is igen alkalmas, hogy az először idekerülő kis páciensek esetleges szorongását megszüntesse. A két és fél éves kisleány körül kisebb-nagyobb fiúk, leányok otthonoskodnak, sőt gimnázis- ták is belevegyülnek, fölényeskedő kedvesen, a picik játékába. Ezek sem látszanak betegnek, sem abnormálisnak, mint ahogy nem is azok a szó kemény 1 Például: Diákok ülnek a padokban, felettük a jövőjük ködös képe: egyik felett vegyi laboratórium, másik felett orvosi rendelő stb„ de van, aki fölött tömeggyilkosság és vesztőhely. A kép alatt a figyelmeztetés „Előzzük meg!“ Egy lakás küszöbén a tej, melyet előzőleg mikroszkópiailag őriztek ellen, s ponyvairodalom, „ezt nem vizsgálja senki“. Vagy a Pályaválasztási Tanácsadó egyik plakátján két egymásmelletti kép : egyiken a főúr cibálja meg az ügyetlen kis pincér fülét, mert egy csomó tányért eltört, a másik képen ugyanazt a legénykét megdicséri az asztalos jólsikerült munkájáért. Egyik képből a másikba" piros nyíl indul.
