Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 6. szám - Dr. Kun Sándor: Vitéz dr. Bessenyei Lajos, az első tanár-főispán
Dr. Kun Sándor: Vitéz dr, Bessenyei Lajos, az első tanár-főispán. 123 teljes uralma. E téren nem ismerem a legkisebb megalkuvást és engedményt sem. Másik életelvem, amit a Kollégium kinevelt bennem, az igazság tisztelete, keresése. Fiat iustitia, pereat mundus — legyen igazság, mert ba nem lehet, akkor inkább pusztuljon el a világ! Tudom, hogy az életben az igazság és hamisság — amint Gyulai Pál megverselte — együtt vándorolnak, s többnyire a hamisság boldogul, megcsalja és legyőzi az igazságot is, amely csonkán-bonkán botorkál az úton előre. De gondoljunk Jézus szavaira : Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz és kevesen vannak, akik megtalálják azt (Máté : 7, 13, 14). Igyekezni fogok, hogy megtaláljam az igazság szoros kapuját és keskeny útját.“ Beszéde végén az egységes magyar összefogás és a gyors, erélyes cselekvés szükségességét hangoztatta. „Ma ne beszélj ünk, hanem dolgozzunk és cselekedjünk. Ma nincs és nem lehet szünet és pihenés, hanem szakadatlan munkálkodás. Ma eltörpül, sőt semmivé lesz az egyéni érdek, most csak a közért kell élnünk, vagy ha kell, halnunk is. Erre a hatalmas, mindent átfogó és igénybevevő munkára hívom fel a törvényhatósági bizottságot, de a város minden lakosát is egyen- egyen és összesen. Egységbe kell tömörülnünk, össze kell fognunk, meg kell értenünk egymást. Ne a pártembert lássák bennem, hanem a magyar testvért, aminthogy én sem nézek senkit sem pártállás, sem felekezet, sem rang, sem vagyon, sem más előítélet szerint. Egyetlen értékmérő szememben a becsület, a munka, a világnézet. Ezek alapján fogom mégalkotni véleményemet mindig és mindenütt, akár itt a városházán, akár kint a határban. Sorsdöntő idők harsonái zúgják a riadót számunkra, minden igaz, becsületes jó magyarnak, ha meghalljuk és megértjük a hívó igéket, ha összefogva menetelünk, törtetünk, rohamozunk a cél felé, akkor biztos iesz a győzelem, és eljön reánk a jobb jövő, s egykor domborodó sírjainkon még unokáink is áldó imádság közben fognak leborulni. Ügy legyen!“ Tanári szemmel olvasva e megnyilatkozásokat, ez a székfoglaló nemcsak politikai programm, hanem nevelői programra is, aminthogy Bessenyei Lajos minden írásbeli és szóbeli megnyilatkozásában vannak nevelői célkitűzések, pedagógus-lelkiségénél fogva hol tudatosan, hol ösztönösen állandóan nevelni is akar. A beszéd főbb gondolatai : az isteni eleve elrendelésbe vetett hit, az égi Gondviselésnek való alázatos engedelmeskedés, a disz, pompa, hivalkodás, úrhatnámság, parancsolgatás helyett az egyszerűség, munka, felelősség, önfeláldozó odaadás keresése, a jobboldali nemzeti gondolat és világnézet mellett való rendületlen kitartás, a segítségre szorultaknak erőtelje gyámolítása, szülővárosához, anyaiskolájához, magyar fajtájáh való szerelmes hűsége, az. igazság tántoríthatatlan tisztelete és vallásos buzgósággal való áhítatos keresése, a magyar egységre és nemzeti
