Protestáns Tanügyi Szemle, 1944
1944 / 6. szám - Dr. Virágh Rózsa: A magyar nyelv és irodalom tanításának nehézségei az idei "hadi" érettségi szemszögéből
124 Dr. Virágh Rózsa i A magy. nyelv tanít, nehézs. „hadi“ érettségi szemszögéből összefogásra való becsületes törekvés, mindezek a gondolatok elsősorban nevelői gondolatok. S ha ezek az eszmék ezután nemcsak az iskolai katedrán fognak elhangzani, hanem az új világ politikai közéletét is meg fogják termékenyíteni és nemesíteni, akkor valóban boldogabb magyar élet van születőben. Bessenyei Lajos személyisége biztosíték arra, hogy új közéleti méltóságában is maradéktalanul érvényesíteni fogja a székfoglalójában hangoztatott nemes gondolatokat és nevelői erényeket, de az is bizonyos, hogy felelősségteljes munkakörében mindent el fog követni a magyar tanárság égető sebeinek orvoslására. Ebben a biztos tudatban boldog örvendezéssel köszöntjük az első tanárfőispánt, és nemzetépítő munkásságára hűséges ragaszkodással kérjük a jó Isten áldó kegyelmét. Debrecen. Dr. Kun Sándor. A magyar nyelv és irodalom tanításának nehézségei az idei „hadi" érettségi szemszögéből. A magyar nyelv és irodalom tanításának nehézségeit szóban és írásban nálam sokkal hivatottabbak már többször kifejezték. A nehézségek miatt kedvét vesztő és elkeseredő tanár némi vigasztalással olvashatja pl. dr. Szombach Godehard : „A magyar irodalom rendszeres tanításának problémája az új tanterv tükrében“, dr. Zimándi Pius: „A magyar tanításának problémái és az érettségi“, vagy Sigmond Lórántnak : ,,Az újrendszerű magyar érettségi vizsgálatokról“ című komoly elmélyedéssel és főként keserves tapasztalatok alapján, a hivatott szakemberek teljes őszinteségével megírt vallomásait, segélykiáltásait. Bár ezekhez az elég részletes tanulmányokhoz kevés hozzáadnivaló van, kifogásaikat, terveiket bizonyára sok-sok magyar szakos tanár magáénak vallja, az utóbbi két háborús év alatt a VII. és VIII. osztályban folytatott küzdelmes magyar tanításom és az idén áprilisban 4 yz hónapos, ismétlés nélkül lezárt tanítás után bekövetkezett érettségi vizsgálatok ki nem elégítő eredménye azonban arra kényszerítenek, hogy néhány szerény gyakorlati adattal, panasszal újra ráirányítsam a figyelmet a gimnáziumi magyar tanításnak súlyos és jelenleg megoldatlan nehézségeire. Köztudomású, hogy az utóbbi években óriásira nőttek az igények a magyar nyelvi és irodalmi érettségivel szemben. „A magyar felelet az érettségi legkeményebb próbája, a tanuló műveltségének egfinomabb mérőeszköze.“ (Sigmond L.) Elnökök, igazgatók, főként a nem szakosak és különösen a leánygimnáziumokban valami rendkívülit, elkápráztatót várnak, természetesen kiki a saját elgondolása szerint, módszerben, ismeretekben egyaránt a magyar feleletektől.
