Protestáns Tanügyi Szemle, 1944

1944 / 5. szám - Dr. Philipp Kálmán: Az irányított nyelvtanításról

11« Dr. Philipp Kálmán : \z irányított nyelvtanításról. 13. Az ad, szem, tud és ír magyar szavak családja. 14. Hogyan beszélnek a szomszéd falvakban ? (Szavak, mondatok, szólások, beszéd, kiejtés.) 15. Alkoss mondatokat a következő rokonértelmű szavakból: Ó, régi, ócska, ósdi, buta, butú, butus, lop, csen, elemei, elrabol, idős, öreg, vén. . .) 16. Milyen hangot ad a lánc, papír, ajtó, kréta, kulcscsomó ? 17. írj jelző­ket, mondatokat az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári határról. (A falusi gyermekek írása igen érdekes volt.) 18. Mit csinál a földműves tavasszal, ősszel ? (Szavak, szólások, mondatok.) 19. Miket látsz iskolábajövet ? 20. Jelzők, hasonlatok, mondások a kutyáról, tyúkról, lóról (kutya idő, kutya természete van, kutya­futtában, kutyából nem lesz szalonna stb., vaktyúk is talál szemet, a tyúkok­kal lefeküdni, tyúkeszű stb..., lovat ad alá, lóhátról beszél stb...) 21. Eddig írt fogalmazásaid jelzői, hasonlatai, szólásai. (A hiányok tudato­sítására is jó volt ez a feladat.) 22. A könyvünkben található Arany-versek jelzői, képei, hasonlatai. (Ismétlő összefoglalás alatt.) Egyénekie szabott feladat-kijelölés ebben az osztályban is volt. A gyengébbeket olykor „szószedésre“ is rávettem. Égy-egy órán kis versenyeket is rendeztünk : Ki tud öt perc alatt minél több t-vel kezdődő igét vagy főnevet írni? Ki írja meg a legkifejezőbb és legszínesebb igékkel az aznapi fogalmazását stb. Befejezem. Egyelőre csak két osztály „Magyar Szótár“-át mutattam meg. Amit róla írtam, inkább csak eszméltetésnek írtam. Remélem, többen felhasználják majd ezt az „eszközt“ is magyar nyelvi nevelésükben, s majd idők múltán értékesebb formában is szolgálni fogja a középiskolai nevelői munkát. Érsekújvár. Dr. Bakos József. Az irányított nyelvtanításról.1 A téma, amelyet előadásunk tárgyául választottunk, örök. A nyelvtanítás irányítás nélkül el nem képzelhető ; anyaga örökös változásánál fogva intenzív irányításnak kell, hogy alá legyen vetve. A téma örökké aktuális is. Érdemes és kell vele foglalkoznunk. Mert különben könnyen annak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy az „ősgrammatizáló rendszerbe“ süllyedünk vissza, amely egyfelől igen kényelmesnek bizonyult, de másfelől sem a nyelv gyakorlati tudásába, sem szellemébe be nem vezette növendékeinket. Akarva, nem akarva ki kell térnünk itt a tankönyvekre, amelyeknek a nyelv- tanítás irányításában elsőrendű szere]) jut osztályrészül. Irányító befolyásuk a tanárra és tanítványra egyaránt nyilvánvaló. A tanár ismereteiben rende t teremtenek, a tanítványt otthoni munkájában jóltevően támogatják. A tankönyvek szerkesztésében, illetve javítá­sában éppen úgy nem állhat be szünet, mint a nyelvtanítás fázisainak megállapításában. Az, amit az előbbiekre mondunk, az utóbbiakban felhasználható, értékesíthető. A nyelvkönyvek tárgyi és alaki mozza­1 Felolvastatott az Országos Evangélikus Tanáregyesület rendkívüli közgyűlésén. (Budapest, 1943 december 2-án.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom