Protestáns Tanügyi Szemle, 1943

1943 / 11. szám - Soós Béla: Az irodalom a református nevelés szolgálatában

Sods Béla: Az irodalom a református nevelés szolgálatában 249

azonban ezúttal egyes felmerülő kérdésekre vonatkozó konkrét utalásainak számát igyekszem szaporítani.

Kölcsey és Kazinczy vallásos szempontú értékelésére elvi jelentőségű Révész Imre két dolgozata ;l Jókai kálvinizmusáról Vass Vince szól, Arany Jánost mérlegre próbálta állítani Podmaniczy Pálné Vargha Ilona, Raksay Sándor műveinek református szemszögből értékelésére magam is tettem kísérletet.1 2 Legnagyobb hatást keltett azonban Makkal Sándornak Ady költészetével foglalkozó mind terjedelménél, mind magas elvi színvonalánál fogva kiemelkedő műve. Makkai Ady költészetének lényegesen református eleméül a bűntudatot jelölte meg, s személyes isten élményét állította szembe más költőink affektált vallásosságával, ideiglenes és komolytalan bűnbánatával, világmagyarázó vagy erkölcsileg tanító „vallásos“ műveivel. „Ady bűnbánata és istenélménye nagyon komoly intelem arra — úgymond —, hogy bűnbánatunk ne legyen puszta templomi frázis, istenszerelmünk ne legyen illúzió, és keresztyénségünk ne legyen élettelen dogma“ (Magyar fa sorsa 141. lap). Ezek a termékeny gondolatok komoly tanár kezében mértékké válhatnak más költők és költői művek értékelésénél is.

Ránknézve talán hasznos lesz ezúttal egy annakidején szintén nagy port felvert kérdéssel foglalkozni: a magyar református falu életének modern regényeinkben található rajza ez.

Szabó Dezső műve : „Az elsodort falu“ és Móricz Zsigmond „Fáklyá“-ja új irányt jelentettek irodalmunkban, s állásfoglalásra kényszerítették az irodalmi köröket s az egyháziakat is. Mi tartozik ebből a vitából középiskolai növendékeinkre?

Legelőször is figyelmeztessük őket Szabó Dezsőnek az evangéliummal kapcsolatos különösen súlyos nyilatkozatára. Ő a harmadik kiadás előszavában maga mondja könyvéről: „A megtalált evangélium ujjongásával vitték szét e könyvet. Az egész forradalomnak hazudott szíriai uralom alatt ez volt az egyetlen igazi forradalom.“ ,,Az egész regény az akarat, a kötelesség, az építés riadója.“ Mi azonban nála a forradalom értelme?3

Először is felszabadulás az isteni törvényektől. Mert erre mutat az ilyen cinikus nyilatkozat: „Reggel az emberek hozzáborzongtak a 'lelkiismeretükhöz. A törvény, az erkölcs, az illik, az Isten : mint rettentő vasfogú és lűzszemű kutyák loholtak elő a kimerült testből.“ Ezt mutatja egyébként Farcády Judit és Farkas Miklós alakja is: elzüllesztett fizikumuk, tönkretett életük viszi el őket a templomba. Jellemzően azonban a római katolikus templomba. Miklós ezt így indokolja : „Én a kálvinista papok fia, eljárok az önök templomába..., mert kell a praxis, az együttlét, a lélek külső mozdu1 Kazinczy és a „Kálvinista Róma" Debrecen, 1939 ; A Himnusz gyökerei a debreceni Kollégiumban, Szatmárnémeti, 1942.

2 Pr. Tanügyi Szemle, 1932. 270.

3 A következő megállapítások csupán erre az egy regényre vonatkoznak. Szabó Dezső azóta más, egészen komoly vallási nézeteket is nyilvánított.